Felkavarta az embereket a július 1-én történt Árpád hídi baleset, és ezt követően reflektorfénybe került a közúti gyorshajtás problémaköre, különösen a kirívó száguldozás kockázatai. Ez ösztökélte a Magyar Autóklubot, hogy felmérést készítsen, vajon milyen közlekedésbiztonságot javító intézkedéseket tartanának indokoltnak honfitársaink.
A kérdőív közel 500 kitöltőjének 85,7%-a úgy látja, hogy radikális intézkedések szükségesek a közlekedésbiztonság javítása érdekében, 49% gondolja azt, hogy az eddigi lépések nem elegendőek, és 71% támogatja a sebességmérők számának növelését. A válaszadók 90 százaléka fontosnak tartaná a rendőri jelenlét fokozását a közutakon, s 70% gondolja úgy, hogy az oktatás, közlekedésre nevelés, tájékoztatás segít a balesetek számának csökkentésében. Mindemellett a megkérdezettek 80%-a szerint a gyakoribb ellenőrzéseknek nagyobb szerepe van a balesetmegelőzésben, mint a büntetési tételek emelésének. Ezt erősítik meg azok a válaszadók is, akik szerint a büntetési tétel emelése is lehetséges, de ez a lépés kevésbé fajsúlyos ebben a kérdésben – erre 58% voksolt.
Fontos kiemelni, hogy a kérdőív kitöltőinek közel 78 százaléka nem tartja indokoltnak a sebességhatárok általános csökkentését. Keveset beszélünk erről, de a válaszadók 78% tartja úgy, hogy a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével (pl. különszintű csomópontok, körforgalmak) a balesetek száma mérsékelhető.
Akik mélyebben foglalkoztak a kérdéssel, számos érdekes ötletet, javaslatot is megfogalmaztak. A nagyságrendekkel több sebességmérés és a rendőri jelenlét fokozása többször visszatér a javaslatok között, és felmerül az átlagsebességmérés bevezetésének a lehetősége is.
Egyesek hangsúlyozták az edukáció kiemelkedő szerepét a közlekedési kultúra területén. Más valaki azt írta, „nagyon komoly baj van a fejekben, mert ma az a menő, ha valaki gyorsan hajt, s szinte mindig, mindenki rohan – ezt kellene kampánnyal, sok-sok edukációval cikivé tenni… Legyen menő a szabályok betartása, ne nézzük mazsolának és balféknek, aki szabálykövető.”
Felvetették a visszaeső szabálytalankodók radikális büntetését – például a második „kipontozódás” után az elkövető ne vezethessen Magyarországon. Akadt olyan is, aki szerint érdemes lenne a nagy, kb. 300 LE feletti teljesítményű gépjármű megvételét vezetéstechnikai tréning elvégzésének igazolásához vagy pályaalkalmassági vizsgához kötni. Előrelépés lehet, ha súlyos szabályszegés esetén – meghatározott időre – lefoglalják és rendőrségi telepre szállítják az elkövető által vezetett gépjárművet, illetve érdemes lenne nagyobb figyelmet fordítani a kiszabott bírságok behajtására is. A kátyúk eltüntetését, a lekopott útjelzések felfestését is többen szorgalmazták. Felmerült a mentálisan alkalmatlan gépjárművezetők kiszűrésének szükségessége is.
Nem támogatjuk a Lánchíd autómentesítését!
Most, hogy lezajlott az úgynevezett Lakógyűlés, fontosnak tartjuk közzétenni annak a kérdőívnek az eredményét, amelyben a Lánchíd forgalmi rendjének átalakításáról és a pesti alsó rakpart egy szakaszának lezárásáról, illetve a budapesti sebességcsökkentési tervvel kapcsolatban tettünk fel kérdéseket. Az áprilisban készített felmérést közel 3000 közlekedő töltötte ki.
Tény, hogy a mi közvéleménykutatásunkban nem az autómentes híd koncepció győzött.
A válaszadók többsége (54,4%) a Lánchíd korábbi forgalmi rendjének visszaállítását támogatta. Elég szoros eredmény született a korábbi forgalmi rend visszaállítását kérők között abban a kérdésben, hogy vajon az egyik oldali járdát használhassák-e kizárólag a kerékpárosok. Nos, 49,8%-os szavazataránnyal, mindössze 0,4 százalékkal alulmaradtak a kerékpáros járdát támogatók.
Ezen eredmény figyelembevételével továbbra is fenntartottuk a álláspontunkat, miszerint olyan forgalmi rend kialakítása lenne célszerű, amely nem hozza vissza a torlódásokat, de a másik szélsőséget, az üres híd állapotát sem tartósítja, és a forgalom hosszabb útvonalra kényszerítésével nem terheli értelmetlenül a környező úthálózatot.
A pesti alsó rakpart 1300 m-es szakaszának sétálóövezetté nyilvánítása kérdésben viszont elég egyértelmű az autósok véleménye. A válaszadók 68,8%-a ellenzi ezt a tervet. Budapest gépjárműforgalmának csökkentését P+R parkolók létesítése és a közúthálózat fejlesztése nélkül 75,1% tartja elfogadhatatlannak, és hasonló eredmény született az egyes forgalmi sávok kerékpársávvá történő alakításával kapcsolatosan is, amennyiben ezt nem kíséri közúthálózat-fejlesztés (ezt 73,7% tartja indokolatlannak).
Köszönjük minden kitöltőnek, hogy hangot adott véleményének, és ezzel
segítette érdeképviseleti munkánkat. Az egyes kérdésekben kirajzolódó általános vélemény alakítja és erősíti a Magyar Autóklub által képviselt álláspontot.
