Nehéz komoly érvet találni rá, hogy miért fizessen valaki milliókat egy Punto-technikára épült, használt kisautóért, mégis tömegek választják a gömbölyded Fiat 500-ast. Cikkünk arról szól, hogy mennyire megbízható a tinikorba lépő használt Fiat 500-as.
Bármennyire is panaszkodtak a tesztelők, hogy szűkös és rossz úton igencsak ráz a Fiat 2007-ben bemutatott, háromajtós csöppsége, a vásárlók nem tudtak ellenállni az 1957-ben piacra dobott „félliterestől” örökölt formának. Így aztán hihetetlen sikert ért el az 500-as: tíz év alatt 1,7 millió darabot adtak el belőle Európában, annak dacára, hogy éppen a gazdasági válság éveiben kezdte meg pályafutását.
Két évvel bemutatkozása után jelent meg belőle az 500C jelű, lehajtható tetejű átirat, igaz, a „tetőablak” megjelenése azzal járt, hogy immáron csak két ajtón át lehetett az utastérbe jutni. Egészen 2013-ig várhattunk a tisztán elektromos hajtású 500e-re, közben pedig elkezdődött a városi törpére csak nevében utaló, akár hét üléssel is elérhető 500L forgalmazása, a sort pedig 2014-ben tette teljessé a crossover stílusú 500X szabadidő-autó.
Noha kiforrott, több típusban használt fődarabokból épült, jó néhány visszahívás érintette a Fiat 500-at. Először nem megfelelő fékfolyadék miatt rendeltek be néhány 2011-ben készült példányt, majd a gyenge minőségű kötőelemek okán meghibásodott manuális erőátvitelek adtak munkát a szerelőknek a 2011 és 2019 között gyártott kocsikban.
Akadt baj a 2012-2013-ban vásárolt, automatikus erőátvitellel felszerelt modellekkel is, ezekben a rakoncátlankodó váltóbowden akadályozta meg a fel- és visszakapcsolást. Szintén az nyomatékelosztó miatt kaptak levelet az első két évben gyártott elektromos 500e tulajdonosai, a 2012 és 2016 között eladott, kézi kapcsolású váltóval felszerelt 500-asok pedig a váratlanul eltörő kuplungszerkezet miatt kerültek szervizbe. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy átvizsgálják a kiszemelt példányt!
Melyik motort válasszuk a Fiat 500-ashoz?
A tulajdonosok is beszámoltak néhány anomáliáról, ilyen például a csak rövid távon, városban használt példányoknál indokolt gyakori olajcsere. Ennek oka, hogy hidegen, magas fordulaton használva üzemanyag juthat az olajteknőbe, ami felhígítja a kenőanyagot, ezáltal kárt tehet a motorban. A korai 1,3-as dízeleknél átégett hengerfejtömítések keserítették a Fiat-rajongók életét, míg az Euro6-os, 1,2-es benzines egy egészen különös hibát produkált. A viszonylag szerény teljesítmény és a „késlekedő gázpedál” miatt elinduláskor egyszerűen lefulladt a meredek emelkedőkön.
Ezt a Fiat cáfolta, és vezetői hibaként könyvelte el az dolgot, azonban autós műsorokban profi sofőrök is ugyanígy jártak az alig hetvenlovas, és háromezres fordulatszám alatt nem éppen életteli Fiattal. Ha valaki hegyvidéki környezetben lakik, és ragaszkodik az 500-hoz, azt javasoljuk, lehetőleg ne az olcsóbb, 1,2-es változatot vegye, mert ilyen utakon sok bosszúság forrása lehet. Emellett már csak azért is inkább a 100 lovas 1,4-est vagy az Abarth-kivitelek turbós erőforrásait ajánljuk az 1,2-es helyett, mert a Spritmonitor tagjai 6,1-6,2 l/100 km-es átlagfogyasztást mértek a kis összlökettérfogat dacára. Aki szeret takarékoskodni, annak kétségtelenül a 4,0 l/100 km körüli átlaggal kecsegtető 1,3-as dízel lehet ideális, de csak a kései példányokat ajánljuk.
Modelltörténet – fiatalok és hölgyek kedvence a Fiat 500
2007 – Gyakorlatilag borítékolható volt a Fiat 500 érkezése, hiszen az anconai Roberto Giolito formatervező már 2004-ben bemutatta a végleges modellhez kísértetiesen hasonlító Fiat Trepiùno (magyarul: három plusz egy) prototípust, ami rögtön elnyerte a Fiat vezetőinek és vásárlóinak tetszését. Végül 2007-ben érett megvásárolható modellé, és rögtön elnyerte az Év Autója címet, míg Giolitót az Év formatervezője díjjal tüntették ki érte. A kezdetben csak Lengyelországban, majd Mexikóban is gyártott típushoz olyan különleges erőforrásokat kínáltak, mint az Év motorjának választott, 875 köbcentis, feltöltős, kéthengeres benzines, melyben – a kispolszkis hagyományoknak megfelelően – egyszerre járt fel és le a két dugattyú.
2008 – Bemutatták az Abarth 500-ast, melyben 135 lovas, Abarth-tuningos sornégyes duruzsolt, a 180 Nm-es forgatónyomatékú erőforrás 205 km/órás tempóra gyorsította a mindössze 1,1 tonnás kocsit. Később megjelent a színen az 1368 köbcentis aggregát 160 és 180 lovas változata is, nem mellesleg többféle extra kivitellel – 595 Competizione, 695 Tributo Ferrari stb. – is borzolták a rajongók kedélyeit.
2009 – Az ezredforduló előtt, 2009-ben érkezett a némi túlzással kabrióként aposztrofált 500 C. Az újdonság vászonteteje ugyan nyitható, de a B és a C oszlop, valamint a hosszanti tetőnyúlvány ront a „szellős” élményen, tolatáskor pedig roppant zavaró a hátsó ablak helyére összehajtott ponyva.
2016 – Kereken tíz év után némileg átrajzolták az 500-as karosszériáját, egyebek mellett szebb hűtőrács, LED-fényszóró és csinosabb könnyűfém kerékszett tette vonzóbbá a modellt.
Az újdonsághoz kétféle motort választhattak a vásárlók, a kisebbik 0,9, a nagyobbik 1,2 literes összlökettérfogatból sajtolta ki a lóerőket.
Használtpiaci információk – rengeteg Fiat 500-ast árulnak
Dunát lehet rekeszteni a használt Fiat 500-asokkal, rendre 350-400 darabot kínálnak eladásra Magyarországon. Csupán azok bosszankodhatnak, akik nem benzines motorral szeretnék megvenni, ugyanis szinte kizárólag ilyenek sorakoznak a hirdetésekben, mindössze tíz-húsz dízel és elektromos példány színesíti a palettát. A kalandot keresők kicsivel egymillió alatt találnak sérült vagy baleset után így-úgy kijavított 500-asokat, míg a valóban használható darabok ára másfél milliótól indul.
A második generációs, 2016-os modellváltás utáni változatért minimum 3,5 milliót kell leszurkolnunk, csakúgy, mint a zöldrendszámos, ezért ingyen parkoló 500e-ért. A választék csúcsán természetesen az Abarthok állnak, esetükben hárommilliótól indul a játék.
