Nincsenek könnyű helyzetben a motorra vágyó kezdők, mivel temérdek vonzó gép csábítja friss jogsis honfitársaikat. Fontos, hogy kerüld el a profiknak szánt kétkerekűeket, mert egy túl erős jármű nem csak veszélyes, értelmetlen is.
Nincsenek könnyű helyzetben a motorra vágyó kezdők, mivel temérdek vonzó gép csábítja friss jogsis honfitársaikat. Fontos, hogy kerüld el a profiknak szánt kétkerekűeket, mert egy túl erős jármű nem csak veszélyes, értelmetlen is.
Drága lett az üzemanyag, még drágább az autó és alkatrésze. Mire e dolgozat megjelenik, bizonyára a tömegek ötleteket is a „drágám” kategóriába soroltatnak. Szakértők szerint a városi közlekedési szokásokat alapjaiban kell átalakítani. A belvárosok zsúfoltsága, parkolási lehetősége kritikán aluli. Ezt megváltoztatta, hogy remek és egyszerű ötlet nyomába eredtek a Pro Urbe Mérnöki és Városrendezési Kft. munkatársai. Szerintük a kerékpárút-hálózat fejlesztése lehet az egyik enyhítő megoldás.
Budapest egyik legszebb ékességét, a Széchenyi-Lánchidat elképzelni sem lehetne az Alagút nélkül. Már gr. Széchenyi István felismerte, hogy a Budát és Pestet összekötő, állandó híd akkor jelent igazi közlekedési megoldást, ha a Várhegy alatt alagút létesül, amely biztosítja a forgalom szabad áramlását a Krisztinaváros felé.
Gőzerővel folyik az M1-es autópálya szélesítése, így néhány év múlva 2×3 sávon haladhat a járműfolyam hazánk legforgalmasabb autópályáján. Ötven éve pedig arról írt az Autósélet, hogy elkészülhet az M1-es Győr és Tatabánya közötti szakaszának egyik fele. Érdemes elolvasni Serényi Zoltán cikkét.
Nagyon sokan várták a hetvenes évek közepén, hogy végre elkészüljön a kétszer két sávos M7-es Aligáig. Az Autósélet 1975. júliusi számában megjelent írás néhány hasznos tanáccsal látja el a Balatont célba vevő autósokat.
A magyar sportéletben talán az autósport kapott a legnehezebben lábra a felszabadulás után. Érthető is ez, hiszen az autózás nem olcsó mulatság és az első években hol volt még kocsi?