Múltidéző

Egy új világ küszöbén
(Az autó históriája XI. rész)

Tíz évvel a századforduló előtt még csak pár száz autó futott világszerte, 1900-ban viszont már tízezrek (!) jártak gépkocsival. Benz és Daimler találmánya futótűzként terjedt, és lassacskán minden földrészen átformálta az utcaképet.

Miként cikksorozatunk korábbi részeiben beszámoltunk róla, a járműgyártás bölcsője Európa volt, az angol, francia, német, osztrák és svájci feltalálók egymásnak adogatták a stafétát hosszú évtizedeken keresztül. Munkájuk gyümölcse végül Bertha Benznek köszönhetően ért be, a várva várt ismertséget a merész hölgy legendás utazása hozta meg az automobilnak, pontosabban férjének, aki elsőként kezdett saját fejlesztésű – belső égésű motorral felszerelt – járműveket sorozatban előállítani. Bár a Patent Motorwagenből közel 25 darab készült, Benz első szériagyártású személyautójaként a Benz Victoriára tekintünk. Nyolc év alatt közel 1200 darabot adott el belőle a német zseni, amellett, hogy az 1893-ban bemutatott, négykerekű Benz Velót is vitték, mint a cukrot.

Benz 1893-ban feltalálta a függőcsapszeges felfüggesztést, így elkezdődhetett a stabil, jól kormányozható négykerekű járművek gyártása. Az 1054 köbcentis, 1,5 lóerős Benz Velót 1894-ben kezdte árulni a feltaláló

Benzzel párhuzamosan Daimler és Maybach is gőzerővel dolgozott, Phoenix névre keresztelt, „nagy” darabszámban készülő automobiljukból 1898-ban adták el az első példányt. A vásárló Emil Jellinek osztrák konzul volt, aki úgy beleszeretett a járgányba, hogy maga is betársult a Daimler Motoren Gesellschaftba (DMG), és a további fejlesztésekben személyesen vett részt. Később a cég modelljeit Jellinek lányáról nevezték el, így a Daimler Phoenix közvetlen utódjait már Mercedes 35HP, illetve Mercedes Simplex néven ismerhette meg a közönség.

Az első sorozatgyártású autó

Franciaországban René Panhard és Émile Levassor vállalta az úttörő szerepet, a két mérnök 1890-ben, jóval a DMG előtt mutatta be Daimler-motorral hajtott járművét. Folytatásként egy évvel később megalapították a Panhard et Levassor céget, s kidolgozták saját automobiljukat, melyet szintén Daimler licencen alapuló erőforrás hajtott, de egy sor olyan műszaki megoldással kiegészítve, ami hosszú időre meghatározta a járműipar fejlődését. Többek között ők dolgozták ki az orrmotor-hátsókerékhajtás konstrukciót, az első modern váltót, és a máig használt Panhard-rúd is nevükhöz köthető.

Igaz, nem saját tervezésű motort használtak, de a világ első sorozatgyártású automobilját a Panhard-Levassor készítette

Frankhonban működött a De Dion, Bouton et Trepardoux vállalat is. A Párizsi székhelyű céget 1883-ban Jules-Albert de Dion, Georges Bouton és Charles Trepardoux jegyeztette be, írnom sem kell, járműgyártás céljából. Eleinte gőzautókat építettek, a kilencvenes évekre azonban áttértek belső égésű motorokra. Bouton zseniális szakember volt, az általa kidolgozott, 137 köbcentis, egyhengeres erőforrás – a különleges tekercsgyújtás révén – korábban soha nem látott fordulatszámra volt képes. Főtengelye teljes terhelésnél akár 3500-szor is átfordult percenként, s ilyenkor – a kis hengerűrtartalom ellenére – közel egy lóerőt adott le a blokk.

Matuzsálem - A képen látható 1884-es De Dion-Bouton Marquise gőzkocsi a világ legöregebb ma is működő gépjárműve. Két éve 1,2 milliárd forintot adtak érte egy árverésen
A képen látható 1884-es De Dion-Bouton Marquise gőzkocsi a világ legöregebb ma is működő gépjárműve. 2010-ben 1,2 milliárd forintot adtak érte egy árverésen

A gallok vezető mivoltát bizonyítja a Peugeot család ténykedése is. Az egykoron malomiparban érdekelt família 1810-ben tért át acélöntésre. Első járművüket, a Peugeot Type 1-et 1889-ben mutatták be nyilvánosan, igaz, addigra már túlhaladottnak számított, ugyanis a – Léon Serpollet tervezte – háromkerekűt gőzhajtás vitte előre. Megoldásként a család feje, Armand Peugeot is Daimlerékhez fordult, pontosabban a Panhard et Levassorhoz, tudniillik Franciaországban hivatalosan csak ők gyárthatták a DMG termékeit. Az 565 köbcentis, 2 lóerős Daimler-motorral felszerelt Type 2 1889-re állt össze, majd sok-sok továbbfejlesztett modellváltozat követte. Sikerükről árulkodik, hogy az oroszlános márka 1899-ben már 300 automobilt dobott piacra. Nagyjából ekkortájt kerültek képbe a Renault testvérek is. Első autójuk, a Renault Voiturette Type A egyhengeres de Dion-Bouton hajtóművel gurult ki az üzem kapuján, valamikor 1898-ban.

Rajtuk kívül persze még rengetegen látták járműgyártásban a jövőt Európában. Hogy teljesebb legyen a századforduló előtti kép, meg kell említenünk például az 1893-tól működő angol Lanchester Motor Company-t, Friedrich Lutzmann 1894-ben megnyitott műhelyét, az 1897-ben már saját autót készítő, cseh Tatrát, az 1898-ban színre lépő Adam Opelt, valamint az 1899-ben induló cégeket, beleértve a Laurin & Klementet, a Horchot, no meg a Fiatot.

Ma már Tatraként ismerjük, pedig egykoron Nesselsdorfer Wagenbau-Fabriks-Gesellschaft néven működött az első közép-európai autógyártó vállalat. Az 1897-től készített Präsidentet 2,7 literes, hat lóerős motor hajtotta

Az első amerikai autó!?

Hála a világkiállításoknak, Benz, Daimler és Otto találmányait kis túlzással az egész Földön megismerhették, természetesen az Egyesült Államokban is. Hatásukra százak döntöttek úgy, hogy megpróbálnak saját gépkocsit építeni, többek között a kerékpárgyártásra szakosodott massachusettsi Duryea testvérpár is. Charles és Frank Duryea 1890-ben határozta el, hogy a motorizált járművek felé fordul, és bizony nem is teketóriázott sokat. 1893. szeptember 20-án már készen állt a nagyjából 3,7 lóerős szerkezet, amit ma a Smithsonian Múzeumban tekinthetnek meg az ipartörténet iránt érdeklődők.

A Duryea-féle automobil (1893-94) 1893-ban tette meg elő útját. Egyhengeres, négyütemű, 4 lóerős motorja dörzshajtással adta át erejét (kép: Bettmann/CORBIS)

Két évvel később a Chicago Times-Herald kiírta az első amerikai autóversenyt, melyen két elektromos autó, három Benz Veló és a Duryea fivérek újonnan épített autója állt rajthoz. Mindenki legnagyobb meglepetésére Frank ért be először a célba, maga mögé utasítva a többieket, közöttük a legendás Benz kocsikat is. Ez óriási löketet adott a további fejlesztésekhez, a páros úgy döntött, hogy sorozatgyártásba kezd. Első 13 autójuk 1896-ban került a kereskedésekbe, pikk-pakk el is kapkodták őket, a bíztató közös jövő azonban nem teljesülhetett be, mert összevesztek a „srácok”, s külön utakon folytatták pályafutásukat.

Helyettük Ransom Eli Olds vitte tovább az autó ügyét, megalapozva a mára elképesztő méretűre duzzadt amerikai járműipart. Első, gőzhajtású autóját még 1894-ben építette, ezt követte az 1894-ben bemutatott benzines változat, majd az Olds Motor Vehicle Company 1897-es megalapítása. Ezután egy-két szünet következett, de a vállalat hamarosan előállt a Curved Dash fantázianévre keresztelt modellel, ami nemcsak fejlett technikájára lehetett büszke, hanem a technológiára is, ugyanis gyártósoron (!) szerelték össze.

Az orosz autógyártás kezdetei

Jól lehet, az export a távoli földrészekre is megindult, Ausztrália, Ázsia, Dél-Amerika és Afrika messze elmaradt a két vezető kontinenstől, egyedi készítésű autók akadtak ugyan, de a sorozatgyártásra még hosszú éveken át várni kellett. Ismereteim szerint az oroszoknál 1908-ban kezdték nagy számban előállítani a – Yevgeny Yakovlev és Pyotr Freze által tervezett – Russobaltot, a Mitsubishi pedig 1917-ben leplezte le a Fiat A3-on alapuló Type A-t. A kenguruk földjén Colonel Harley Tarrant építette az első belső égésű motorral hajtott kocsit, ám a tömegtermelés itt is jócskán váratott magára, az első „teljesen” ausztrál autót 1948-ban a Holden dobta piacra. Dél-Amerikában és Afrikában még rosszabb a helyzet, e két földrésznek ezidáig nem sikerült átütő eredményeket elérnie a járműiparban.

Kovács Zsigmond

Tetszett a cikkünk? Lépjen be Ön is a Magyar Autóklubba! Standard, Komfort és Oldtimer Prémium tagoknak ingyenesen postázzuk az évente hat alkalommal megjelenő, nyomtatott Autósélet magazint, ami az autós világ minden fontos történéséről tájékoztatja a járműtulajdonosokat, egyszersmind a biztonságos, gazdaságos közlekedésben és az autóválasztásban, illetve -üzemeltetésben is segítséget nyújt.

Olvassa el további cikkeinket!