Bárkivel előfordulhat, hogy autóját megrongálja egy másik jármű tetőcsomagtartójáról vagy platójáról leeső, rosszul rögzített rakomány. Lapunk jogásza, Gyulainé Dr. Tóth Zsuzsa azt mutatja be cikkében, hogy ilyen esetben kitől és milyen módon remélhet kártérítést a vétlen fél.
A rakomány által másnak okozott kár megtérítése a szállítást végző jármű kötelező felelősségbiztosítása alapján történik. A biztosítás kiterjed a felelősség kérdésének vizsgálatára, és azon megalapozott kártérítési igények kielégítésére, melyeket – a biztosított személyekkel szemben – a szerződésben megjelölt jármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak. Magyarul, ha az előttünk közlekedő kocsiról lehullik a rakomány vagy annak egy részre, és kárt okoz a mi autónkban, azért annak üzemeltetője, illetve helyette a kötelező felelősségbiztosítója köteles kártérítést fizetni.
Tényleg a rosszul rögzített rakomány okozta a kárt?
A kormányrendeletben szereplő általános kizárások itt is érvényesek. Így például nem áll helyt a biztosító akkor, ha az álló járműre fel- és lerakodás közben keletkezik a kár. Sőt, abban az esetben sem, ha baleset nélkül lehulló, rosszul rögzített rakomány rongálja meg az út burkolatát.
Előfordulhatnak bizonyítási nehézségek, ha a sofőr észre sem veszi, hogy elhagyta a „csomagját”, vagy – más okból – egyszerűen továbbhajt. Megkönnyítheti a kárrendezést, amennyiben feljegyezzük a károkozó rendszámát, de független tanúk nyilatkozata és/vagy kamerafelvétel is igazolhatja, hogy elmondásunk alapján következett be a szerencsétlen eset. Számoljuk vele, hogy ismeretlen elkövetőnél nem térít a KGFB, és ilyenkor a rendőrségi feljelentés is ritkán hoz értékelhető eredményt.
A fuvarozónak nagyobb a felelőssége?
Érdemes érinteni egy másik témakört. Azt, amikor a fuvarozók, szállítmányozók nem kellő körültekintéssel járnak el rakodás és szállítás alkalmával, és evégett károsodik a szállított áru vagy termék. A fuvarozó az átvett tárgyakért, állatokért stb. felelősséggel tartozik, s köteles azokat a célállomáson az eredeti állapotuknak megfelelően átadni. A szállítmányok biztonságos rögzítését EU-s irányelvek írják le, amit – saját, jól felfogott érdekükben – muszáj betartaniuk a közúti fuvarozóknak. Mindemellett a vállalkozók többnyire rendelkeznek szállítmánybiztosítással, ami fedezetül szolgálhat kár esetén.
Ennek részleteiről célszerű a megrendelés, illetve a szerződéskötés előtt tájékozódni, nehogy utólag derüljön ki, hogy a fiaskót követően csak részben vagy egyáltalán nem kárpótolják az áru gazdáját.
Mégsem téríti meg a kárt a biztosító?
Érdekes esetről számolt be a MAK jogi tanácsadó hálózata. Az M7-es autópályán a Balatonról a fővárosba tartó, egyébként szabályosan közlekedő jármű tetejére rögzített kajak elszabadult és kárt okozott a mögötte szintén szabályosan közlekedő autóban. Személyi sérülés nem történt, de az anyagi kár jelentős volt. A hajót szállító kocsi biztosítója az okozott kár megtérítését arra hivatkozva utasította el, hogy a Balatonra vezető úton ilyen incidensre számítani kell és mindenki ennek megfelelően válassza meg a követési távolságot. Szerencsére a biztosítótársaság az első határozott ügyvédi felszólításra változtatott álláspontján és kifizette a vétlen fél autójának javítási költségeit.
