Közlekedésbiztonság Tanácsadó Tudatos közlekedés

Hogyan működik az autó?
(Tudatos közlekedés – 2. rész)

Cikksorozatunk előző fejezetében felkészültünk a vezetésre, most pedig arról lesz szó, hogyan indul be az autó. Rivaldafényben a slusszkulcs és a gyújtáskapcsoló…

Ha beállítottuk az ülést, a kormányt, valamint a tükröket, és – utasainkkal egyetemben – bekötöttük az övet, bizonyosodjunk meg róla, hogy üresben van a váltó, majd indítsuk be a motort. Ez manapság már sok autóban gombbal történik, a régebbi vagy kevésbé felszerelt modelleknél azonban kulccsal tehetjük. Az ember azt hinné, jelentéktelen mozzanat, de itt is van pár dolog, amire érdemes odafigyelni. Először is lehetőleg ne fűzzünk további kulcsokat, illetve kulcstartókat a jármű indítókulcsának karikájára, mert minél nehezebb a csomó, annál jobban húzza lefelé menet közben a kulcsot, ami a zárszerkezet és a nyelv fokozott kopásával jár. Ez pár éven belül nem okoz gondot, de gondoljunk az autó következő gazdáira is, elvégre mindegy, hogy ő vagy mi importáljuk feleslegesen a cserealkatrészt, a pénz mindenképpen hiányozni fog a nemzetgazdaságból.

Elfordul a kulcs, de még nem indul be az autó!

Maga a kulcs behelyezése is figyelmet kíván, ugyanis ha nem találunk be egyből a gyújtáskapcsoló zárjába, összekaristolhatjuk a környező kárpitelemeket, az esztétikai hibák pedig azonnal szemet szúrnak az anyósülésen utazónak. Visszatérve az indítási műveletre, fontos megjegyeznünk, hogy mi is történik a kulcs elfordításakor. Laikus szemmel összetettnek tűnhet a mozzanat, pedig egyszerű szerkezetek rejlenek a burkolatok alatt. Mint ismeretes, indításnál egy villanymotor forgatja meg az autó mozgatásáért felelős erőforrást, tulajdonképpen ennek adunk áramot egy szimpla nyomógomb segítségével, ami zárja az áramkört. Hogy ezt csak a tulajdonos tehesse meg, a mérnökök beszereltek egy szimpla hengerzárat, ami jelen esetben nem egy zárnyelvet lök előre, mint bármelyik épületajtónál, hanem ezt a gombot nyomja meg.

Hiába készül fémből a kulcs és a zár, az idő múlásával elkopnak az alkatrészek, pláne, ha felesleges terhelést rovunk a szerkezetre

A helyzetet az láttatja bonyolultnak, hogy az autógyártók beiktattak pár fokozatot az elfordításba, lássuk mik is ezek! A helyes mintázatú kulcs benyomásakor először is oldjuk zárszerkezetet, illetve a kormányzárat. Ez utóbbi izgalmasan hangzik, de nem más, mint egy pöcök (retesz), ami belefut egy lyukba (furatba) a kormányrúdon. Ha bent van, nem lehet eltekerni a kormányt, ha oldjuk, szabad a pálya. Mivel a kormányrúdon csak egy-két ilyen furat (mélyedés, horony) van, megállásnál addig kell forgatnunk a volánt, míg valamelyik egy vonalban kerül a retesszel.

Miként oldja a kormányzárat?

Ez megint megálljt parancsol a történet folyásának, szót kell ejtenünk ugyanis arról a jelenségről, mikor hiába tekernénk tovább a slusszkulcsot, a beragadt kormányzár nem engedi. Bármily meglepő, ez a gumiabroncsok miatt van, megpróbálom elmagyarázni, miért. Mikor az autót leparkoljuk, és szeretnénk a kormányt lezárni, megesik, hogy a már említett retesz nincs egy síkban a furattal. Ilyenkor addig tekerjük a kormányt, míg nem találkoznak, ami sokszor csak kis szögű elfordulást jelent.

Egyre több autónál nincs hagyományos gyútjáskapcsoló, s gombnyomásra indítható a motor. Persze maga az indítórendszer kulcs híján is meghibásodhat

Mivel álló helyzetben az abroncsok elképesztően tapadnak az aszfalthoz, megeshet, hogy a kormánnyal valójában nem fordítjuk el a kereket, a terhelés hatására csak a gumik oldalfala deformálódik kissé, eltárolva a kormánykerék elfordításánál kifejtett energiánkat. Mikor a retesz betalál a furatba, és elengedjük a kormányt, a gumiabroncsok nem tudnak visszaállni alaphelyzetbe, de „erősen próbálkoznak”, így a kormányrudazat furatának fala nekifeszül a retesznek. Laikus vezető az oldáshoz szükséges plusz energiát a slusszkulccsal erőlteti, de ez a nyelv töréséhez, illetve a zár kopásához vezet, inkább fogjuk meg a kormány és kicsit fordítsuk el a zárásnál is követett irányba, hogy ne a kulcsnak kelljen elmozdítania a szoruló reteszt.

Mit mutatnak a visszajelzőlámpák?

Ha oldottuk a zárat, a kulcs egy fokozatot fordul, és az ACC (ti. accessories, magyarul tartozékok) felirattal fémjelzett állásba kerül. Ilyenkor rendszerint a rádió, a szivargyújtó és az egyéb kiegészítők kapnak áramot, majd egy lépéssel később, ún. gyújtáson jutnak delejhez a hajtáslánc elektromos berendezései, beleértve az üzemanyag-szivattyút és a motorelektronikát is. Előbbinek általában kell némi idő, míg felpumpálja a naftát a motorhoz, utóbbi pedig szeret „felbootolni”, akárcsak egy személyi számítógép. Ezért aztán ne siessünk a kulcs továbbfordításával, a legtöbb modellnél kialvó a motorellenőrzés-lámpa jelzi, hogy a rendszer felkészült az indulásra. Dízel autóknál természetesen az izzítási folyamat végét is meg kell várnunk, ennek külön visszajelzőlámpája van a műszerfalon.

Ha a motorellenőrzés-lámpa (alul középen) felvillan, valami gond van az erőforrással, ezt a jelet maga a vezérlőelektronika küldi

Apropó visszajelzőlámpák. Indításnál azért villan fel többségük, hogy a vezető megbizonyosodhasson róla, működnek-e az izzók. Persze nem életszerű, hogy minden reggel tüzetesen megvizsgáljuk őket, kettőre azonban mindenképp szánjunk időt: az olajnyomás ikonjára és a hűtőfolyadék hőfokmérőjére. Ha nincs kenés vagy a hűtés nem biztosított, a motor súlyosan károsodik – szokjunk rá a műszerek ellenőrzésére!

Milyen óvintézkedéseket tegyek indítás előtt?

Aki abban a hitben élt, hogy végre beindíthatjuk a motort, kérem, legyen még türelemmel, nem mindegy ugyanis, hogy az autó különböző részegységei miként várják az indítást. Ha nincs rájuk szükség, kapcsoljuk le a lámpákat, a fűtőmotort és a hifirendszer fejegységét is. Utóbbit azért is ajánlott, mert az indítómotor sokszor akkora áramot vesz, hogy a lejátszónak már nem „jut”, s ez olyan, mintha például egy asztali számítógépet a leállítási folyamat helyett egyszerűen kihúznánk a konnektorból. Nem éppen a hosszú élettartam titka…

Indításkor a kuplung legyen kinyomva, különben az indítómotornak a váltó bemeneti tengelyét is meg kell forgatnia, ami nyilván több energiát emészt fel. Nyáron ez nem fontos, de hidegebb időben és/vagy gyengébb akksinál nagyon is

Ha mindent elrendeztünk, és benyomtuk a tengelykapcsoló pedálját, végre megtörténhet az indítózás. Ne feledjük, igazából egy gombot nyomunk és egy villanymotort forgatunk – tegyük mindezt érzéssel! Figyeljük, hogy a „főmotor” mikor indul be, és ekkor azonnal engedjük el a kulcsot, mert a felpörgő erőforrás tönkreteheti az önindítót. Szintén ez a veszély áll fenn, ha véletlenül járó motornál fordítjuk el az indítókulcsot, és a hiba javítása bizony jelentős kiadással jár. Persze ez csak azokkal eshet meg, akik felületesen állnak a vezetés kérdéséhez, a többiek vígan, plusz költségek nélkül róhatják az utakat. Nekik szánjuk cikkünk következő részét is, melynek maga a motor lesz a témája.

Tetszett a cikkünk? Lépjen be Ön is a Magyar Autóklubba! Standard, Komfort és Oldtimer Prémium tagoknak ingyenesen postázzuk az évente négy alkalommal megjelenő, nyomtatott Autósélet magazint, ami az autós világ minden fontos történéséről tájékoztatja a járműtulajdonosokat, egyszersmind a biztonságos, gazdaságos közlekedésben és az autóválasztásban, illetve -üzemeltetésben is segítséget nyújt.

Olvassa el további cikkeinket!