Felkavarta az embereket a július 1-én történt Árpád hídi baleset, és ezt követően reflektorfénybe került a közúti gyorshajtás problémaköre, különösen a kirívó száguldozás kockázatai. Ez ösztökélte a Magyar Autóklubot, hogy felmérést készítsen, vajon milyen közlekedésbiztonságot javító intézkedéseket tartanának indokoltnak honfitársaink.
A magyar autógyártás jövője már a nyolcvanas években is a központi témák közé tartozott. Akkor még nem sejtettük, hogy hamarosan világcégek sokasága telepszik meg hazánkban, s egy-két évtizeden belül éllovassá válhatunk a térségben. Ifj. Tóth György munkatársunk 1987-ben megjelent, kissé borúlátó cikke egy letűnt korba repít vissza…
A világ egyik legérdekesebb járműtörténeti múzeuma a Brüsszel belvárosában található Autoworld, ahol folyamatosan változó tárlattal, s megannyi két- és négykerekű különlegességgel találkozhat a nagyérdemű.
Manapság alig akad olyan szeglete az országnak, ahol ne lennének a közutakon forgalmat pásztázó vagy sebességget mérő kamerák. Negyven évvel ezelőtt még ritkaságszámba mentek ezek a berendezések, nem véletlen, hogy az Autósélet is bemutatta egy riportban, miként működnek a térfigyelők Budapest forgalmas csomópontjaiban.
Évtizedekre visszanyúló szokás, hogy a Magyar Autóklub szervezésében járműszentelést tartanak Szent Kristóf napja alkalmából.
Szokatlan arányokkal megáldott alsóközép-kategóriás típussal jelentkezett a Citroën.
Negyven évvel az első Espace bemutatását követően színre lép az ikonikus típus hatodik nemzedéke.
Örömmel számolhatunk be róla, hogy a Magyar Autóklub Nyugat-dunántúli Regionális Szervezete csatlakozott az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság által kiírt, Közlekedik a család névre keresztelt vetélkedősorozat Zala vármegyei állomásához.
Dr. Hatala József, a Magyar Autóklub elnöke a Közlekedéstudományi Intézet Közlekedésbiztonsági Központjának nyilatkozott a Magyar Autóklub jelenéről, jövőjéről, érdekképviseleti tevékenységéről.
