A Magyar Autóklubot és az autós közvéleményt meglepetésként érte Karácsony Gergely főpolgármester azon bejelentése, mely szerint lezárják a gépjárműforgalom elől a pesti alsó rakpart egy szakaszát.
Az Autóklub a hír megjelenését követően felvette a kapcsolatot a Fővárosi Önkormányzattal, és részt vett – egyedüli autózással foglalkozó szervezetként – a 2022. április 25-én megtartott, Duna-partok jövőjét tárgyaló egyeztetésen, ahol az álláspontok nem közeledtek egymáshoz. Éppen ezért az Autóklub most nyomatékosan és ismételten kinyilvánítja álláspontját a valódi szakmai és társadalmi vita szükségességére vonatkozóan.
A Magyar Autóklub egyetért az élhető, zöld város koncepcióval, közösségi terek létrehozásával és a város szépítésével, és azt is tudomásul veszi, hogy szükséges a forgalom csillapítása a belső kerületekben.
Nem ért egyet ugyanakkor a „visszaadjuk a Duna-partot a budapestieknek” retorikával, tudniillik a fővárosiak jelentős hányada autót használó városi polgár. A Duna-part jelenleg fő közlekedési útvonal, ami Budapest és az ország minden autósáé, gyalogosáé, kerékpárosáé. Visszautasítjuk a közlekedők szembeállítását, egyes csoportok diszkriminálását!
A Magyar Autóklub nem ért egyet a jelenleg észak-déli közlekedési folyosóként használt pesti alsó rakpart Lánchíd és Erzsébet híd közötti szakaszának végleges lezárásával, a rakparti forgalom belvárosba terelésével, miközben a cél a belváros tehermentesítése és légszennyezésének csökkentése, valamint a környezet védelme és a balesetmentes forgalom levezetése.
Ötletelés helyett stratégiai tervezést kérünk! Az érintett szervezetekkel történő egyeztetést követően a rakparti forgalom levezetéséhez a fejlesztések meghatározása és terveztetése szükséges. Vizsgálják meg a rakparti forgalom felszín alatti elvezetésének, illetve lefedésének a lehetőségét is! Nem halasztható tovább a P+R parkolók építése és az elővárosi közlekedés fejlesztése.
Az Autóklub fontosnak tartja rögzíteni az alábbiakat:
- Karácsony Gergely választási programjában konkrét célként nem szerepelt a rakpart forgalmának megszakítása, részleges lezárása, ezért a főpolgármester erre nem kapott felhatalmazást a választóktól. Ezt az értelmezést erősíti az is, hogy egy éve a Civil Fórumon – nyilván a választási ígéretek ismeretében – még fel sem merült a rakpart teljes és állandó lezárása a Főváros részéről.
- Határozott álláspontunk, hogy elsőként nem az autómentes szakasz „hosszúságáról” kell dönteni, hanem mindenekelőtt az öt kilométeres rakparti kapcsolat megszakításának, lényegében az észak-déli közlekedési folyosó megszüntetésének problémaköréről kell szakmai és társadalmi egyeztetést folytatni.
- Az alsó rakpartok kiemelkedő hálózati jelentősége elvitathatatlan, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény szerint a közúti hálózat tervezése során számos gazdasági, társadalmi szempontot, hatást kell együttesen értékelni, így a települési környezetre gyakorolt hatást, a közlekedésbiztonsági szempontokat és az elérhető javulásból származó gazdaságélénkítő hatást.
- Az Autóklub messzemenőkig támogatja a Duna-korzó folyópartig történő kibővítését, egységes gyalogos tér kialakítását, azonban a leghatározottabban sérelmezi, hogy a Főváros még csak nem is próbálkozott olyan megoldással, mely a gépkocsiforgalom sétány burkolata alatti átvezetését célozza, hasonlóan az ismert bécsi, hannoveri és oslói alagutas példákhoz. Ugyanakkor megjegyezzük, hogy például a párizsi rakpartlezárás sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
- A Főváros által megrendelt, „autós vagy gyalogos” választási kényszert erőltető közvéleménykutatást elégtelennek tekintjük, a MAK 2021-es felmérése szerint a megkérdezettek 58%-a nem támogatta a rakpart lezárását. Szakmai körökben a közelmúltban indított független felmérés szerint a kiterjesztett sétány alatti közúti alagút alternatíváját mintegy kétszer annyian pártolják, mint a rakparti útkapcsolat megszakítását.
- Az Autóklub általában támogatja a környezetkímélő közlekedési módok térnyerését, azonban a közúti szolgáltatások kárára megcélzott újabb és újabb döntések előtt nagyon fontosnak tartja a közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi szempontok mérlegelését. A Kiskörút és a Nagykörút forgalomáteresztő kapacitásának csökkentését követően bizonyosra vehető, hogy a közúti ellátottság további lerontása veszélyeztetné a magyar főváros működőképességét és versenyképességét.
Hisszük, hogy Budapestet egyszerre lehet zöldebbé, barátságosabbá és működőképesebbé tenni anélkül, hogy egyes közlekedői csoportokat, nevesítve az autóval közlekedőket ellehetetlenítenék.
