Legalább 3 év kötelező jótállás illeti meg az új gépkocsit vásárló magánszemélyt 2021. január óta. Sajnos hibás, rendellenes működésű, úgynevezett fogyó-kopó alkatrészekre nem, vagy csak körülményes eljárással érvényesíthető a jótállás, ennek okait szervezetünk jogásza, Gyulainé Dr. Tóth Zsuzsa tárja fel.
Először érdemes elmélyednünk abban, hogy milyen esetben nem él a jótállás, más néven garancia. Természetesen nem vonatkozik a töréskárokra és a jármű szokásos karbantartási folyamataira. Így például a gépkocsi mosására és polírozására, a szerkezeti részek beállítására és kenésére, a kenőolajak cseréjére, a folyadékok utántöltésére, a futómű beállítására stb. Már amennyiben e műveletekre a rendeltetésszerű használat körében, azaz nem garanciális javítással kapcsolatban kerül sor.
Úgyszintén kizárják vagy korlátozzák felelősségüket a forgalmazók a gépkocsik fogyó-kopó alkatrészeivel összefüggésben. E tekintetben ráadásul általában nehéz elbírálni az igényeket. Tipikusan ilyennek minősülnek az ablaktörlő lapátok, a fékbetétek, a gyújtó- vagy izzítógyertyák, a szűrők, a hajtószíjak, a csapágyak vagy a gömbcsuklók. Szokás ezeket forgó-kopó alkatrésznek is nevezni, ami arra utal, hogy ezek üzemszerű forgásuk, kopásuk következtében használódnak el.
Kibújhat a felelősség alól a gyártó, forgalmazó?
A garancia és a szavatosság egyaránt hibás teljesítéséhez kapcsolt kötelezettség, ami a kötelező jótállási időtartam alatt nem korlátozható. Ennek kötelezettje a terméket javítani vagy cserélni, továbbá a vételárat csökkenteni vagy visszatéríteni kizárólag abban az esetben köteles, ha az adott portéka gyári, illetve szerelési hibás. Jótállás esetén csak akkor mentesülhet az említettek alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka az átadást követően alakult ki.
Itt el is értünk az egyik legtöbb problémát felvető kérdéshez. Hibás-e egy új gépjármű, ha például egy gömbcsukló vagy akár egy ablaktörlő lapát az átadást követő harmadik napon elromlik? A MAK álláspontja szerint igen. Tehát a forgalmazó akkor mentesülhet, amennyiben bebizonyítja, hogy a hiba oka az átadás után keletkezett, és nem rendeltetésszerű használat – mondjuk rongálás, helytelen üzemeltetés – eredménye. Persze az esetek többségében ennek megállapítása igen-igen nehézkes. Mi több, egy komolyabb „idő előtti” meghibásodás igazolására szükségünk lesz jogi és igazságügyi szakértő segítségére. Hogy példát is említsünk: vajon milyen igényeket érvényesíthetünk, amennyiben egy kettős tömegű lendkerék a megszokott, 140-160 ezer kilométeres futásteljesítmény helyett már 40-50 ezer kilométernél csereéretté válik? Nos, ennek megállapítása minden bizonnyal műszaki szakértő feladata lesz…
Tetszett a cikkünk? Lépjen be Ön is a Magyar Autóklubba! Standard, Komfort és Oldtimer Prémium tagoknak ingyenesen postázzuk az évente négy alkalommal megjelenő, nyomtatott Autósélet magazint. Lapunk az autós világ minden fontos történéséről tájékoztatja a járműtulajdonosokat, egyszersmind a biztonságos, gazdaságos közlekedésben és az autóválasztásban, illetve -üzemeltetésben is segítséget nyújt.
