A magyar sportéletben talán az autósport kapott a legnehezebben lábra a felszabadulás után. Érthető is ez, hiszen az autózás nem olcsó mulatság és az első években hol volt még kocsi?
A felszabadulást követő években az autósportot mindössze az jelentette, hogy néhány elszánt autós — Szabó László, Szejt István és mások — saját sportkocsijukon szerepeltek egy-egy versenyen.
A versenysport szükségességét az Autó-Motor című lap kollektívája vetette fel, ők alakították az első sportbizottságot is, amelyből aztán létrejött az ötvenes évek elején a Magyar Motorsport Szövetség mellett működő Autósport Bizottság. Végh Károly, a III. számú Autójavító igazgatója, Valter Medárd, az Autóklub jelenlegi ügyvezető elnöke, Scheller János, a III. Autójavító művezetője és Dvorszky Nándor tartozott többek között az alapító tagok közé.
A kezdetek: semmiből indult a sportág
— Akkor, az ötvenes évek elején — emlékezik vissza — arra törekedtünk, hogy minél több egyszemélyes versenykocsi épüljön. A kocsik az állami autójavító vállalatok támogatásával készültek — 1100 kem-motorral. Kozma Ferenc, Széles Tibor, Hummer András, Kiss Ferenc és még néhányan mások száguldoztak ezekkel a nagyon gyors kis autókkal. Tihanyban, Tatabányán, Kecskeméten, Budaörsön rendeztünk versenyeket. A legsikeresebb a hármashatárhegyi gyorsasági verseny volt (1955 májusában), amelyet az 1100 kem feletti kategóriában Wimmer András, az 1100 alattiban Kiss Ferenc nyert — Kozma előtt. 1955-ben már túrabajnokságot is szerveztünk; ekkor hódította meg a budapesti mellett) és újabban megkezdődött a Forma V térhódítása Magyarországon
Az Autóklub sportfelügyelete alatt
Az autósport akkor kapott lendületet, amikor 1956 nyarán az OTSB-től a Magyar Autóklub kapta meg a sportág felügyeletének és irányításának jogát. Valter Medárd lett a Sportbizottság elnöke. Az volt a cél, hogy mind több autóst hódítsanak meg a sportnak. Népszerűvé váltak a rejtvényversenyek, 1958-ban pedig megindult a túrabajnokság, amelyeken az autósok már saját kocsijukon indultak. Bánhidi Ferenc, Bognár László, Csendes Sándor, Kamarás László, Kesjár János, Kozma Ferenc, Kiss Gyula, Rajcsányi Dezső, Szabó Zoltán, Széles Tibor és még sokan mások voltak az úttörők.
— Az Autóklub sokirányú lehetőséget biztosított a sportág fejlesztésére — folytatta Dvorszky Nándor. Az egyik legszerencsésebb kezdeményezés volt az ügyességi bajnokság. (Ennek lett a „leánya” a legügyesebb vezető címért folyó verseny.) Az első ügyességi bajnokságot a férfiak között Széles Tibor, illetve a nők mezőnyében Modra Lászlóné nyerte. Ebben az 1960-as esztendőben túrázóink már szerepeltek a Békéért-Barátságért versenyen, a Forma Junior kategóriában pedig Grand Prix volt a Népligetben.
A versenysport fejlődésének fontos állomása volt 1961-ben a ferihegyi repülőtéren a Forma Junior kategória (1100 kem-ig) nagyszabású nemzetközi versenye, amelyet a svéd Curt Lincoln nyert meg.
A magyar autósport története: kialakul a szurkolótábor
A hatvanas évek első felében indultak meg a jelentősebb rallye-versenyek (Cordatic Rallye 1961-től, München—Wien—Budapest rallye 1963-tól stb.), 1964-ben pedig először jelentek meg a Népligetben Európa leggyorsabb túrakocsijai. Azóta csaknem minden esztendőben megrendezik a túraautók Európa-bajnoksága magyarországi futamát, amely mindig hatalmas közönséget vonz.
A magyar autósport története szinte a semmiből indult el, ma pedig már egészen széles rétegeket vonz. A felszabadulás utáni esztendőkben nem volt annyi versenyautó Magyarországon, mint amennyi tavaly a különböző versenyeken indult. És óriási mértékben megnőtt a versenyek közönsége is.
A legnépszerűbb a „legügyesebb gépkocsivezető” címért folyó verseny. Az ország minden részében azonos nehézségű pályákat jelölnek ki, amelynek a vezető ugyanazokkal a problémákkal találkozik, mint bárhol másutt, vezetés közben. Tavaly már több ezren vetélkedtek ezért a címért. Rendszeresen lebonyolítják a túrabajnokságot is, amelyen szintén minden autós indulhat. A rallye bajnokságon való részvételt versenyvezetői jogosítványhoz kötik (ezt az úgynevezett licencet a túrabajnokság kategóriánkénti három legjobbja kapja meg a régi „profik”).
A jövő útja: egyesületek és szakosztályok
Új vonás az autósportban, hogy az utóbbi esztendőkben mind nagyobb szerepet kapnak az egyesületek autószakosztályai. Budapesten a Bp. Spartacus, a Volán, a Cordatic és az AFOR rendelkezik autószakosztállyal. Ezek a klubok annyira megerősödtek, hogy ma már az Autóklub támogatásával versenyrendezést is vállalnak. Vidéken kiválóan működik az Autóklub egri, pécsi, debreceni és győri csoportja, sőt ők élvezik az állami autóvállalatok támogatását is. A győri Rába Rallye-t az AUTOKER patronálja.
Az autósport fejlődése szempontjából rendkívül jelentős ezeknek az egyesületeknek és szervezeteknek a munkája, mert a további fejlesztés csak az ő segítségükkel válik lehetővé. Az Autóklub elindította a versenysportot — nem kis áldozatok árán —, de a klub főfeladata a szolgáltatások biztosítása; a versenysportban pedig egyre inkább olyan szakmai irányító és koordináló szerepet tölt be, mint amilyet más sportágak országos szövetségei.
A Magyar Autóklub eddigi, hazai és nemzetközi elismeréssel találkozott munkája, a tehetséges és nagyobb tartalékokkal rendelkező versenyzőgárda, a kialakuló gyári, vállalati versenyszakosztályok jó kollektív együttműködése alapján bizakodhatunk, hogy a magyar autósportnak nemcsak történelmi múltja van, de nagy jövő áll előtte.
Zsolt Róbert
