Drámai mértékben megdrágultak az üzemanyagok az elmúlt hetekben, különösképp a gázolaj ára lőtt ki, ami mára meghaladta a literenkénti 700 forintot. A kormány ezért úgy döntött, üzemanyagár-támogatást ad a dízelautósoknak, amivel kifejezetten a családoknak, a munkába járóknak és a mezőgazdasági vállalkozóknak szeretne kedvezni. Mutatjuk a tudnivalókat!
Szakértők szerint a drágulás hátterében elsősorban az európai és globális dízelpiac szűkös kínálata áll. Ennek oka, hogy jelentősen visszaesett az orosz gázolajexport, miközben a finomítói kiesések és a közel-keleti konfliktusok is csökkentették a világpiacon elérhető dízel mennyiségét. Utóbbi kapcsán érdemes kiemelni, hogy a jemeni húszik szeptember 8-án megtámadták Szaúd-Arábiát, s ez az incidens további dráguláshoz vezethet, miközben már így is 100 dollárnál jár a Brent típusú kőolaj hordónkénti ára.
Magyar Péter miniszterelnök a szeptember 7-i parlamenti felszólalásában már jelezte, hogy beavatkozásra készül a kormány, ám ezúttal nem általános árstopban gondolkodtak. Miként a nyilvánosságra hozott tervekből már akkor kiderült, célzott üzemanyagár-támogatás jár majd azoknak, akiknek a dízel üzemű autó vagy gép valóban létfontosságú a mindennapi élethez, munkavégzéshez, illetve mezőgazdasági tevékenységet folytatnak.
Sok uniós országban drágább a gázolaj
Hogy bemutassuk, mennyibe fáj a dízel a környező országokban és néhány fontos uniós államban, megnéztük a fuelo.eu árösszehasonlító oldal legfrissebb, szeptember 9-i adatait. Eszerint jelenleg Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, Németországban és Olaszországban sok centtel meghaladja a dízel ára a két eurót, vagyis a 730 Ft/litert, míg a legtöbbet, 928 forintot a hollandok kénytelenek fizetni az EU-ban. A holtankoljak.hu szerint hazánkban szeptember második szerdáján 701 forint volt a gázolaj átlagára, így ugyanannyiért vehetjük ezt a fajta tüzelőanyagot, mint a szlovákok és a szlovénok. Némileg kedvezőbb helyzetben vannak a csehek (699 Ft/l), a lengyelek (659 Ft/l) és a horvátok (655 Ft/l), de drágábban tankolnak a románok (721 Ft/l) és a szerbek (722 Ft/l) is.
Kinek jár üzemanyagár-támogatás?
A pénteki bejelentés során elhangzott, hogy a dízelautók tulajdonosai és azok családtagjai közvetlen támogatást kapnak, mellettük az őstermelőknek és az egyéni vállakozóknak egyaránt jár a kompenzáció, melynek összegét 20 ezer forintban állapították meg. Összesen egymillió érintett járműtulajdonosról van szó, nekik év végéig fizetik ki a támogatást. Fontos, hogy csak a 150 lóerőnél nem erősebb kocsik használóinak szeretne kedvezni a kormányzat, és az első részletet már októberben utalja a kincstár. Emellett a pénteki tájékoztatóból az is kiderült, hogy az idei esztendő végéig a mezőgazdasági vállalkozók a dízel jövedéki adójának teljes összegét visszaigényelhetik. A miniszterelnök reményei szerint ezáltal nem ugranak meg a termelési költségek és az élelmiszerárak.
Jobban nőttek a bérek, mint a gázolaj ára
Noha úgy tűnhet, hogy a mai üzemanyagárak miatt sokkal drágábbá vált az autós közlekedés az elmúlt évtizedekben, az átlagbérekhez viszonyítva nincs is okunk a panaszra. A Központi Statisztikai Hivatal adataiból kiderül, hogy a rendszerváltás évében, vagyis 1990-ben mindössze 20,60 forintba került egy liter gázolaj, s a nettó átlagkereset alig haladta meg a 10 ezer forintot. Ezek alapján nyilvánvalóvá válik, hogy egy havi bérből körülbelül 490 liternyi dízelt vásárolhattunk 36 évvel ezelőtt.
Ezután romlott a helyzet, mert például 1995-ben már csak 312 liter fért bele a nettó átlagfizetésbe (átlagbér: 25 891 Ft, dízelár: 83 Ft), sőt 2000-ben 261 (!) literre mérséklődött a mennyiség (átlagbér: 55 785 Ft, dízelár 215 Ft). Ezt követően viszont folyamatosan javultak a körülmények, és a legjobb év a tavalyi volt, mikor is havi 804 l jött ki a 483 ezer forintos átlagbérből. Napjainkban már nem ilyen rózsás a kép, tekintve, hogy 701 forintos dízelárnál körülbelül 756 liter fér bele a büdzsébe. Hozzátesszük, még a mostani, rendkívüli ár mellett is mintegy 54 százalékkal több gázolajat vehetünk egy átlagos havi nettó keresetből, mint 1990-ben.
Arról is szót ejtett a kormányfő még korábban, hogy a kabinet azért nem támogatja az általános hatósági ár visszaállítását, mert az – a korábbi tapasztalatok alapján – komoly piaci problémákat okozhat. Ilyen például, hogy a rögzített ár okán egyes importőröknek kevésbé érné meg üzemanyagot behozni az országba, ami ellátási zavarokhoz, szélsőséges esetben dízelhiányhoz vezethetne. A sajtótájékoztatón a részletes kifizetési szabályokat nem árulták el, azokat csak később teszik közzé.
Bárhogy is, ha szeretnék, hogy a jelenleginél is hatékonyabb legyen az autósok érdekvédelme, és a különböző költségekkel összefüggő kérdésekben minél hangosabban hallathassuk a szavunkat, kérjük, lépjenek be Önök is az idén 126 éves Magyar Mobilitási és Autóklubba!
