Fogyasztói társadalmunk megkerülhetetlen intézményeivé váltak a webáruházak, a Központi Statisztikai Hivatal kimutatása alapján 2023-ban honfitársaink 79 százaléka vásárolt ilyen internetes felületeken. Ezért is fontos tudni, hogy a fogyasztók és a világhálón áruló vállalkozások között létrejövő ügyleteknél mire érdemes figyelni. A témát a Magyar Autóklub szakértője, dr. Gyulai Balázs Csaba ügyvéd járta körül.
A jogszabályok a távollevők között kötött szerződések körében szabályozzák a webáruházas vásárlásokat. Ezen ügyletek olyan fogyasztói kontraktusok, amelyeket – az áru vagy szolgáltatás nyújtására szervezett távértékesítési rendszer keretein belül – a felek egyidejű fizikai jelenléte nélkül kötnek meg. Éspedig oly módon, hogy a szerződő felek kizárólag „távollevők közötti kommunikációt lehetővé tevő eszközöket” (jellemzően internetes hozzáférést biztosító okostelefont, számítógépet stb.) alkalmaznak.
Ezekre figyeljen szerződéskötés előtt
A vásárlás alapfeltétele, hogy mielőtt „kattintanak”, vagyis megkötik az üzletet, a vevő kapjon széleskörű tájékoztatást többek között az áru és a szolgáltatás lényeges tulajdonságairól, a vele szerződést kötő vállalkozásról, a fizetendő díjról, annak adótartalmáról, az esetlegesen felmerülő további költségekről, a kellékszavatossági, a termékszavatossági és a jótállási szabályokról, valamint az elállási jog gyakorlásának módjáról. E tájékoztatóból megismerhetik, hogy kivel lépnek szerződéses jogviszonyba, és nagyobb összegű tranzakciónál javasoljuk azt is, járjanak utána, vajon ki áll a „túloldalon”. Találkoztunk olyan esettel, amikor vadonatúj, itthon és külföldön is csak nehezen hozzáférhető okoskütyüket egy falusi, lerobbant házban berendezkedett társaság árulta – pontosabban árulta volna, de az ügyletek sosem teljesültek, és büntetőeljárás is indult a vásárlók megtévesztése, becsapása okán.
Mit jelent a jótállás, a kellék- és termékszavatosság
A jótállási szabályok uniós szinten csaknem egységesnek mondhatóak, ezért – vásároljanak akár hazai vagy EU-n belüli webshopból –, nem valószínű, hogy kellemetlen meglepetésben lesz részünk. Jó tudni, hogy a garanciális előírások – főszabály szerint – nem térnek el a hagyományos értékesítésre vonatkozó szabályoktól. Amennyiben a fogyasztási cikk eladási ára 10 és 250 ezer forint közé esik, a jótállás időtartama kettő év, 250 ezer forintot meghaladó összegnél pedig három év. Az eladó csak akkor mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba a teljesítés (jellemzően: adott szolgáltatás nyújtása vagy az áru átadása) után keletkezett.
A kellékszavatosság országonként eltérő jogintézmény, ennek vonatkozásában az EU-n belül is lehetnek különbségek. A kellékszavatossági igény elévülési ideje fogyasztói szerződésnél legalább két év, a felek külön rendelkezéssel állapodhatnak meg ezen időtartam 1 évre rövidítésében. Fogyasztói szerződésnél – ellenkező bizonyításáig – vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül az ügyfél által felismert hiba már a teljesítés időpontjában fennállt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. Ne feledjék, a hat hónapos határidőt követően észlelt hibánál a fogyasztóé a bizonyítási teher, hogy az adott probléma a teljesítés időpontjában is fennállt!
Az érvényesíthető igények köre jótállás és kellékszavatosság esetén ugyanaz. A hibás teljesítésre tekintettel a jogosult kijavítást vagy kicserélést kérhet, továbbá – adott feltételek teljesülésekor – árleszállításra tarthat igényt, illetve elállhat a szerződéstől. A termék hibájáért nemcsak az eladó, hanem az adott áru gyártója is felelhet. Ez esetben az áru akkor hibás, ha nem teljesíti a forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeket, vagy nem rendelkezik a gyártó által mellékelt leírásban szereplő tulajdonságokkal. A gyártó az adott áru kijavítására, illetőleg – adott feltételek megvalósulta esetén – kicserélésére kötelezhető.
Mit takar a felmondási, elállási jog
A távollevők között kötött szerződések sajátossága az azokhoz kapcsolódó, indokolás nélküli elállási, felmondási jog. Ezt az áru átvételétől, vagy – szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésnél – az aláírástól számított 14 napon belül gyakorolhatják.
E fogyasztói jog csak kivételes esetben, jogszabályban meghatározott ok fennállásánál korlátozható, zárható ki – ezt muszáj az áruház tájékoztatójának egyértelműen rögzítenie. Az elállási nyilatkozatnak külön formai és tartalmi követelményei vannak, s nélkülözhetetlen, hogy szerepeljen benne az elálló fél adott szerződés felbontására irányuló szándéka.
Bármilyen jótállással, kellékszavatosággal vagy épp elállással kapcsolatos jogvitánál azt javasoljuk, hogy első lépésként tegyenek fogyasztói panaszt (és szükség esetén indítsák el a fogyasztóvédelmi eljárást), emellett az illetékes Békéltető Testülethez is fordulhatnak. Fontos kiemelni, hogy idén január óta a Békéltető Testület kétmillió forint alatti ügyekben kötelező érvényű döntést hozhat akkor is, ha a jogvitában álló vállalkozás egyébként nem tett alávetési nyilatkozatot, magyarán magára nézve nem szeretné elfogadni a szervezet ítéletét.
