Fegyvereket, fényképezőgépeket, órákat, sőt vonatokat is tervezett, Giorgetto Giugiaro mégis zseniális autóterveiről lett híres. A nevével fémjelzett Italdesign-Giugiaro stúdió 1968 óta áll a járműgyártók és persze a sofőrök szolgálatában.
Piacképes, népszerű autókat gyártani bizony nehéz feladat, a vásárlók többsége ugyanis nem műszaki jellemzők, hanem formai megoldások alapján válogat, a tömegek ízlését pedig nem könnyű eltalálni. Ennek terhe az ipari formatervezők vállára nehezedik, akiktől olyan termékek kidolgozását várják el a márkák, melyek egyszerre szépek és praktikusak, nem mellesleg az aktuális trendekhez is igazodnak. Nos, Giorgetto Giugiaro minden követelménynek megfelelt, de igazodni nem volt hajlandó, inkább maga teremtett divatot különleges műveivel.
Mesterképzés felsőfokon
Giorgetto Giugiaro 1938. augusztus 7-én látta meg a napvilágot Olaszország észak-nyugati csücskében, Garessióban. Nagyapja templomfestőként, édesapja pedig „egyszerű” képfestőként dolgozott, komoly hagyománya volt tehát a családban a művészetnek és a művészetek iránti rajongásnak. Nem volt érdektelen a téma iránt a kis Giorgetto sem, ugyanakkor látta, hogy ebből megélni nem igazán lehet, igyekezett hát édesapjáéhoz hasonló, ámde eladhatóbb tudásra szert tenni. Tanulmányait többek között Torinóban, a legendás karikaturista Eugenio „Golia” Colmo iskolájában végezte, innen került a Fiat Special Vehicles Styling Centerhez, ahová Dante Giacosa, a Fiat 500 tervezője hívta miután látta rajzait.
A fiatal tehetség gőzerővel vetette magát a munkába, erőfeszítései azonban nem úgy térültek meg, ahogy azt gondolta volna. A Fiat vezetősége nem látott fantáziát terveiben, viszont egy projekt során lehetősége nyílt együtt dolgozni Nucio Bertonéval, akinek megtetszett az egyik skicc, s meg is vásárolta azt. A lapon nem más volt, mint a későbbi Alfa Romeo 2000, ez lett az első sorozatgyártású modell, amit főhősünk elképzelései alapján valósítottak meg.
Később Bertone áthívta Giugiarót saját cégéhez dolgozni, ahol közel 16 évet húzott le, s olyan legendás gépeket alkotott, mint az Alfa Romeo Giulia GT, a BMW 3200CS, Fiat 850 Spider, az Iso Rivolta GT vagy a Simca 1000. Ezzel párhuzamosan magánéletében is komoly változások történtek, tudniillik, elvette – Fiatnál megismert – szerelmét, Maria Teresa Serrát, aki 1965-ban fiúval ajándékozta meg az akkor már Európa-szerte ismert formatervezőt.
Az új divat: Giorgetto Giugiaro
Az 1966-67 körüli korszak történései nehezen felderíthetők. Annyit tudunk, hogy Bertone felvette a céghez Marcello Gandinit, Giugiaro pedig felmondott, de mivel egyikőjük sem osztott meg részleteket a háttérben zajló eseményekről, a miértekre nincs válasz. Hozzáteszem, a szakításnak nem volt különösebben nagy jelentősége, mert a harmincas éveiben járó Giugiaro gyorsan rátalált saját útjára. Lenyomott ugyan másfél évet a Ghiánál, és „összedobta” a kor egyik legszebb sportkocsiját, a De Tomaso Mangustát, de 1968. február 13-án már ott állt barátjával, a gyártás-előkészítő mérnökként végzett Aldo Mantovanival a közjegyzőnél, hogy bejegyeztessék a Studi Italiani Realizzazione Prototipi S.p.A-t.
Ezzel új időszámítás kezdődött Giorgetto Giugiaro életében, hiszen végre kötöttségek nélkül dolgozhatott, s maga dönthette el, milyen projektekben kíván részt venni. Boldogságát csak fokozta, hogy 1968-ben megszületett lánya, Laura, így immáron négytagúra bővült a biztos hátteret adó család. A megváltozott környezet remek hatással volt Giugiaróra, ontotta magából a szebbnél szebb formaterveket. Ekkortájt ismerhette meg a világ az Alfa Romeo Iguanát és Alfasudot, a Bizzarrini Mantát és a Maserati Borát – csak hogy párat említsünk az álomszép talján aszfaltszaggatók közül, melyek GG munkáját dicsérik.
Giugiaro-remekművek teljes sora
A gépcsodák nemcsak a sportautó-rajongókra voltak nagy hatással, hanem a szakmabéliekre is, közöttük Kurt Lotz-ra, a Volkswagen vezérigazgatójára. Lotz 1970-ben számos tervet rendelt Giugiarótól, de jóváhagyni már nem tudta őket, mert elkötelezett kereszténydemokrataként szembe került a balra tolódó német kormányzattal és magával az igazgatói tanáccsal is. A helyére érkező Rudolf Leiding félresöpörte Giugiaro vázlatait, csupán egyet, a Golfét tartotta meg, mondván, már nincs idő új kocsitest kidolgozására. Érdekesség, hogy 1971-ben egy Ferdinand Piëch névre hallgató gyakornok érkezett az Italdesignhoz, aki – nem félve a főnöki reakciótól – kerek perec kijelentette Giugiarónak, hogy szerinte a Golf kudarc lesz. Leiding 1971-től 1975-ig, Piëch 1993-tól 2002-ig volt a Volkswagen igazgatótanácsának elnöke, s alighanem mindketten megkövették az „öreg” Giugiarót, miután a Golf világsiker lett (2025-ig 37 millió példányt adtak el belőle).
Bárhogy is, a sorozatgyártású polgári kocsik terén szintén maradandót alkotott a mester. Tőle származik többek között az Audi 80 (1978), a Fiat Panda (1980) és Uno (1983), a Hyundai Pony (1975), a Lancia Delta (1979), a Lexus GS (1993) a Renault 19 (1988), a Saab 9000 (1984), a Seat Ibiza (1984) és Toledo (1991), a Volkswagen Scirocco (1974) és Passat (1973), sőt a Zastava Florida (1988) is.
Giugiaro sikerét mi sem bizonyíthatná jobban, mint hogy e modellekből több tízmilliót értékesítettek a gyártók, és akkor még nem beszéltünk a különféle sportkocsikról, holott abból is van bőven. A Maserati Ghibili és Quattroporte éppúgy nemzedékek vágyálma volt, mint a BMW M1, a Bugatti EB118 vagy a Lotus Esprit, a Vissza a jövőbe trilógiában is használt DeLorean DMC-12 pedig tényleg a csúcsra repítette a máig tevékeny szakembert.
Tökéletes levezetés
Ha hiszik, ha nem, Giugiaro munkáira, illetve szemléletmódjára akkora a kereslet, hogy az 1998-ban Italdesign-Giugaro névre átkeresztelt irodának jelenleg ezer alkalmazottja van. Tulajdonképpen bármit megterveznek, ha a megrendelő képes kifizetni, kezdve a fegyverektől (pl. Beretta Neos), a fényképezőgépeken (pl. Nikon D800), traktorokon (pl. Lamborghini Nitro) és órákon át (pl. Seiko Speedmaster), egészen a Nemzetközi Űrállomás hálófülkéjéig.
Maga a cég már nincs az alapítók kezében, Giugiaro 2010-ben eladta a részvények 90,1 százalékát a Volkswagen Csoportnak, majd 2015 nyarán a maradék 9,9 százalékot is. Ez persze nem azt jelenti, hogy feladta a formatervezést, pont ellenkezőleg, fiával megalapította a szupersportkocsik tervezésére szakosodott GFG Progettit. Emellett imád kirándulni és van egy triálmotorja (!), ez utóbbival járja a környéket, ha kiszellőztetné fejét így nyolcvanöt felé közeledve. Azok közé tartozik, akik rengeteg munkával, botrányok és különösebb felhajtás nélkül érték el eredményeiket. Szerencsére még mindig kiváló egészségnek örvend, s őszintén reméljük, még jó pár évig így marad. Sokat kaptunk tőle.
