Archív

Ötven éve írtuk: kötelező biztosítással egyszerűbb a kárrendezés

Már a hetvenes évek elején felmerült, hogy az úgynevezett „Kötelező Szavatossági Biztosítás” bevezetése segíthetné a gördülékenyebb kárrendezést. Az Autósélet korabeli számában erről beszélgettünk Ács László szakértővel.

A hatvanas évek végén ismét jelentősen emelkedett közúti balesetek a száma. A legtöbb karambolért, szerencsétlenségért a gépjárművezetők felelősek, ezért különösen fontos, hogy legalább az általuk okozott anyagi kár megtérüljön. A szavatossági biztosítás alapján a károk megtérítését az Állami Biztosító vállalja. A szavatossági biztosításról beszélgettünk Ács Lászlóval, az Állami Biztosító ügyvezető igazgatójával.

A gépjárműszavatossági biztosítás jelentőségét egyetlen adat világítja meg legerőteljesebben:

1959-ben kétszázezer forint kártérítést fizettünk ki, tíz évvel később 53 milliót.

A közúti balesetek száma megdöbbentő: 1969-ben a járművek 1131 ember életét oltották ki, útjainkon csaknem tízezren sérültek meg súlyosan, tizenháromezren könnyebben. A Belügyminisztérium Közlekedésrendészeti Csoportfőnökségének adatai szerint a múlt esztendőben 11 és fél százalékkal nőtt a balesetek száma; az általunk kifizetett kártérítési összeg az előző évhez képest mintegy 25 százalékkal emelkedett. Ezek azonban csak számok, melyek mögött emberek állnak, akár az áldozatokat soroljuk, akár azokat nézzük, akik a szerencsétlenségeket okozták. Nekünk kell arról gondoskodnunk, hogy a sérültek legalább anyagilag ne károsodjanak, hogy az összetört gépkocsikat helyreállítsák és mindez ne függjön a károkozó anyagi lehetőségeitől vagy éppen jóindulatától.

1970: Ideje bevezetni a kötelező biztosítást

A kötelező biztosítás Európa-szerte kialakult módja a közlekedéskárosultak anyagi védelmének. A gépjárműszavatossági biztosítást elsőként Dániában tették kötelezővé 1919-ben.

Ikarus 60 autóbusz. 1960. június 16-án ez a busz zuhant le a Ferihegyi gyorsforgalmi úti felüljáróról a vasúti pályára (Kép: Fortepan, Béres Balázs)

Ma már Európában csupán három országban nem kötelező. Nálunk a biztosítást 1959 óta meg kell kötniük a gépjárművet üzemeltető magánosoknak és a szövetkezeteknek, az állami vállalatok azonban két éve önkéntesen vehetik meg a szolgáltatást.

A vállalatoknak hány százaléka élt a biztosítási lehetőséggel?

Mintegy 90 százaléka, de a célfuvarozó vállalatok közül sokan nem kötötték meg a biztosítást, pedig ezeknek van a legnagyobb gépjárműparkjuk. Az általánosan kötelező gépjárműszavatossági biztosításnak számos előnye van, egységessé tenné a kárendezést és ezáltal meg is gyorsítaná. Nemzetközi viszonylatban, és Magyarországon is már kialakult az egységes gyakorlat: ha külföldre távozik bármilyen vállalat gépjárműve, kötelező számára a gépjárműszavatossági biztosítás, ha pedig ilyen jármű magyar területen okoz külföldinek kárt, annak rendezésével is gyakran az Állami Biztosítót bízzák meg.

– Miért a biztosítás a legmegfelelőbb módja a gépjárművek által okozott károk megtérítésének? A nagy gyárak, mammutvállalatok mindenfelé a világon rendelkeznek megfelelő anyagi alappal, hogy a károsultak jogos követelését kielégítsék?

A károk rendezése nemcsak pénz kérdése, megfelelő szervezet is szükséges és ilyenek fenntartása külön-külön minden cégnél aligha lenne kifizetődő. Ezt a feladatot azért bízták mindenütt a biztosítókra, hogy szakavatottan, rugalmasan, gyorsan térüljenek meg a károk.

Elhúzódó kárrendezések a biztosítóknál

– A gyorsasággal egyelőre még nemigen dicsekedhetünk. A szavatossági károk rendezése gyakran elhúzódik… Valóban így van ez?

Ez igaz. Mi a magunk részéről állandóan arra törekszünk, hogy kárrendezési munkánkat javítsuk és gyorsítsuk. A kárrendezés elhúzódása azonban a legtöbb esetben nem a biztosító hibájából adódik. A felelősség megállapítása vitás esetekben a rendőrség, gyakran a bíróság feladata, és az ilyen eljárások sok időt vesznek igénybe. Azt azonban meg kell mondanom, hogy a mi kárrendezési apparátusunknak egyetlen forinttal nem lesz nagyobb jövedelme, ha kevesebb kártérítést fizetünk ki. Ellenkezőleg. Prémiumunk főként a biztosítottak számának gyarapodásától függ, érdekünk tehát, hogy ügyfeleink meg legyenek elégedve és jó hírét keltsék a biztositónak – válaszolta Ács László, az Állami Biztosító ügyvezető igazgatója az Autósélet kérdéseire 1970-ben.

Tetszett a cikkünk? Lépjen be Ön is a Magyar Autóklubba! Standard, Komfort és Oldtimer Prémium tagoknak ingyenesen postázzuk az évente hat alkalommal megjelenő, nyomtatott Autósélet magazint, ami az autós világ minden fontos történéséről tájékoztatja a járműtulajdonosokat, egyszersmind a biztonságos, gazdaságos közlekedésben és az autóválasztásban, illetve -üzemeltetésben is segítséget nyújt.

Olvassa el további cikkeinket!