Érdemes visszatekinteni 30-40 évet, hogy megnézzük: miként képzelték el az akkori döntéshozók Budapest úthálózatát és miért szerettek volna egyszerre három (!) hidat építeni a város déli részére? V. László Gyula írása a korabeli Autósélet hasábjairól.
Lassan négy évtizede, 1985-ben készült el a fővárosi közúti dunai átkelőkapacitások fejlesztésének, hídprogramjának vizsgálata. Ez egyértelműen megállapította, hogy Budapest déli térségében Duna-hidakat (!) kell tervezni és építeni. Az okok „pofonegyszerűek”: a motorizáció óriási növekedésének hatására a fővárosi közúti forgalom infarktusos állapotba került. A meglévő hidak műszaki állapota miatt a közeljövőben jelentős javításokat, felújításokat kell elvégezni ezeken a műtárgyakon, amelyhez tartós forgalomkorlátozás társul. Az 1987-től folyamatosan szakmai és társadalmi vitákon számos javaslatot beépítettek a koncepcióba. A fővárosi közgyűlés 1991 májusában elfogadta az új híd- építési elképzelést, amely a Közlekedési, Hírközlési és Víz- ügyi Minisztériummal megállapodva kormány-előterjesztésként került a Parlament asztalára.
Már harminc éve terítéken a Galvani-híd megépítése
A lágymányosi Duna-híd és csatlakozó úthálózata állami költségvetési támogatásból, önkormányzati hozzájárulásbólm beruházásaként valósul meg. A főváros sugaras közúthálózat-szerkezete ezzel a beruházással is módosulna, hiszen a Hungária körút átépítésével, illetve folytatásával gyűrű irányú elemek könnyítik majd Budapest közlekedését. A Kerepesi, illetve a Kőbányai utak kiépítésével teremtődik meg a lágymányosi híddal egy főpályakapacitású közlekedési kapcsolat. További fejlesztési lépés lesz a híd pesti hídfőjénél a Könyves Kálmán körút-Kvassay út kapcsolat megnyitása. Az 1-es gyorsvillamos Csepelre és Budára is eljut elágazó rendszerben. A hatos főút bevezető szakasza a lágymányosi hídig ér majd, ezzel jó kapcsolat alakul ki az M0-ás autóúttal (1994-re a fővárosi kapcsolódó városi úthálózatot ki kell alakítani ehhez). A budai oldalon fontos, az M1-M7-et „megcsapoló” elem lesz a dél-budai tehermentesítő út.
Ezt követően vagy ezzel a nagy úthálózat-fejlesztéssel párhuzamosan új koncepció keretében a Galváni úti Duna-híd és az azzal kapcsolatos közútépítések beindítására is szükség volna. Így válna teljessé a főváros déli térségének közúthálózata.
Az Uvaterv tervezte lágymányosi Duna-híd kétszer kétsávos, középen plusz kétirányú villamospályás (ez eleinte közúti használatú) lesz. A hídszerkezet teljes szélességébe (30,385) kétirányú (1,8 méteres) kerékpárút és 1,5 méteres gyalogjárda is helyet kapott. A közúti hídon meleg víz, gőz, ipari víz, gáz, ivóvíz, posta- és egyéb közműveket, kábeleket vezetnek át.
A budai hídfő kialakításakor a Petőfi hídtól a rakparti utat kétszer két sávosra építik. A le- és felhajtó a Budafoki útig nyúlik majd, itt jelzőlámpás szintbeli csomópont lesz. Kapcsolat teremthető a Dombóvári, illetve a Fehérvári úttal. A Nádor-kertnél új vasúti hidat emelnek.
A pesti hídfőnél, valamint a híddal kapcsolatos munkák: a Soroksári úti le- és felhajtó, a Könyves Kálmán körút felé a főpálya kétszer kétsávos a Lenkey utcáig. Felüljárórendszer lesz a Soroksári, a Gubacsi utaknál. Csepelről a hídra a Kvassay út-Hajóállomás utca vonalába építendő úton lehet majd kijutni. A Soroksári út-Máriássy utca kereszteződését szintén jelzőlámpával biztosítják. Várhatóan itt kisebb villamosvasútvonal-korrekciókra is sor kerül majd.
A beruházás továbbfejlesztésének iránya lehet az 1-es villamos továbbvezetése, a hídon harmadik MÁV-vágány létesítése, a DBR-metró csatlakoztatása. A pesti oldalon a MÁV kelebiai vonal pályaudvara telepíthető, az itt közlekedő HÉV sorsa is megváltozhat stb. Természetesen a lágymányosi híd közúti kapcsolataival párhuzamosan más lényeges elemeket is fejlesztik, például a világkiállítás rendezési terve módosíthatja majd az eredeti elképzeléseket.
Javaslat érkezett azzal kapcsolatban, hogy a lágymányosi híd mellett a munkálatok beindításával párhuzamosan egy másik Duna-híd építésének előkészületeit is meg kell kezdeni (az Andor utca-Galváni útiról van szó). De egy harmadikra is nagy szüksége volna a fővárosnak…
A parti közúthálózat terveit a Fömterv mérnökei készítették. A parlament ez évre 600 millió forintot szavazott meg, a főváros ehhez 298 milliót tesz hozzá, egyéb helyről 30 millió forint származik. Tehát pénz van, az idő pedig igencsak sürget… – írta az Autóséletben V. László Gyula a rendszerváltás utáni időszakban megjelent tervekről.
Tetszett a cikkünk? Lépjen be Ön is a Magyar Autóklubba! Standard, Komfort és Oldtimer Prémium tagoknak ingyenesen postázzuk az évente hat alkalommal megjelenő, nyomtatott Autósélet magazint, ami az autós világ minden fontos történéséről tájékoztatja a járműtulajdonosokat, egyszersmind a biztonságos, gazdaságos közlekedésben és az autóválasztásban, illetve -üzemeltetésben is segítséget nyújt.
