Verne, az elektromosság, valamint az űrutazás megszállottja örülne, ha látná, mi mindent visz véghez Elon Musk, hiszen a műszaki világ fenegyereke elektromos autókat gyárt és űrtechnológiai vállalkozást vezet. Az amerikai zseni tulajdonképpen nem más, mint a vernei értelemben vett Homo Technologicus…
Ha Elon Musk-fényképeket keresünk az interneten, olyan fotók tömege ugrik föl, amelyek láttán afféle déjà vu élménye lesz a szemlélőnek: de ismerős, én ezt már láttam. Persze csak azok „ismerik” fel a képeket, akik látták a Vasember filmeket, ugyanis a főszereplő Tony Starkot bevallottan Elon Muskról mintázta a rendező.
Ha éppen nem a világot menti meg repülő acélpáncéljában, technológiai újítások során töri a fejét, és láthatóan nem csak az ötletekből, hanem a pénzből sem fogy ki. Pedig az egyebek mellett a Tesla autógyárat és a SpaceX űrhajózási vállalatot alapító Musk nem örökölt komoly vagyonokat. Ellenben tíz éves korában kapott egy Commodore számítógépet, és ezzel sínre került.
Elon Musk-i életút: Pretoriából a Szilícium-völgybe
Elon Musknak ma 2,31 millió követője van a Twitteren. Ő csak 48-at követ, közöttük testvérét, Kimbalt, akivel 1995-ben megalapította első vállalkozását. A 24 éves Elon akkor már volt túl volt két egyetemi alapképzésen. Fizikából még Kanadában diplomázott, közgazdaságtanból viszont már az Egyesült Államokban, ahova mindig is készült. Musk ugyanis Dél-Afrikában született, de be akarták sorozni a hadseregbe, ami finoman szólva nem lett volna ideális hely számára. Elvégre 12 éves korában eladta a Commodore-on, Basic programnyelven írt videójátékának forgalmazási jogát egy PC-magazinnak. Ezért aztán mielőtt betöltötte volna a tizennyolcat, kanadai születésű anyja révén letelepedett Ontarióban, de a cél már akkor is Kalifornia volt.
Két diplomával a zsebében azonnal felvették a Stanford mesterképzésére, ám két nap múlva Musk hallgató elhagyta a nyugati part legnevesebb egyetemét. A Stanford Egyetem a Szilícium-völgy szívében fekszik, földrajzilag és történelmileg is, Elon pedig dél-afrikai holland telepes felmenőitől a kalandok és a pénz szeretetét örökölte. Így hát ahelyett, hogy ledoktorált volna, Kimballal 28 ezer dollárból létrehozta a Zip2 webszoftvercéget, amit négy év múlva megvett a Compaq. Elon részesedése 22 millió dollárra rúgott, de ahelyett, hogy 28 évesen nyugdíjba vonult volna egy karibi szigeten, létrehozta azt a vállalkozást, amiből 2001-ben a világszerte ismert PayPal lett. Igen ám, de megint úgy alakultak a dolgok, hogy kénytelen volt igazodni a körülményekhez, és ezt a céget is eladták a következő évben. Az eBay 1,5 milliárd dollárt adott érte, amiből Elon részesedése meghaladta a 165 milliót. Ekkor volt 31 éves.
Őrült lépések? Csak az Elon Musk-féle tempó…
Hála a remek ötleteknek és a sok munkának, a programozóikonnak végre lett elég pénze, hogy az égre nézzen. Százmillió dollárral aztán 2002-ben megalapította a Space Exploration Technologies (SpaceX) űrtechnológiai vállalatot. Rakétája, a Falcon 1 – első privát űrjárműként – Föld körüli pályára állította a maláj RazakSAT műholdat. A rakéta elnevezése egyébként afféle odakacsintás a Star Wars legendás csempészhajójának, a Millenium Falconnak, hiszen Musk számára a filmsorozat éppoly fontos alapmű. Csa úgy, mint Asimov Alapítvány-sorozata vagy a szintén verhetetlen Galaxis útikalauz stopposoknak.
Musk-vágyak és Tesla-tervek
– Három-négy hónap múlva megkezdjük a Model X kiszállítását a megrendelőknek – mondta nemrégiben a Tesla Motors Inc. részvényesinek Elon Musk. A koncepciómodellként 2012-ben bemutatott autó sorozatgyártásának kezdetét korábban az elmúlt év végére ígérték. Maga a Nikola Tesláról elnevezett vállalat 2003-ban alakult és egy évtizeden át veszteséges volt, de nagyon. Ráadásul a 2008-as világválság sem használt az üzletnek: a drága rétegmodelleket gyártó cég csaknem csődbe ment. Az idei második negyedévben viszont 52 százalékkal, 11 507-re nőtt a Modell S eladása a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva.
Azt várom, hogy 2020-ban már nyereségesek leszünk – jelentette ki az idei detroiti szalonon Musk, aki szerint két év múlva piacra léphet a Model 3 is, mintegy 35 ezer dolláros áron. A Tesla nem csak kész autókkal foglalkozik. Elektromos hajtásláncot szállít a Daimler AG-nak és a Toyotának, s erősen dolgozik az akkumulátorfejlesztésen, no meg a saját Supercharger töltőhálózat bővítésén. Ma világszerte 453 Supercharger állomás van, de Európában csak 150 állomás létesült eddig, főként Németországban.
A Tesla-vezér tavasszal arról beszélt egy konferencián, hogy az autóvezetőket kitilthatják az utakról, ha elterjednek a számítógép-vezérelt kocsik, és szívesen lát minden szakembert, aki részt venne a robotautók gyártásában. Musk meggyőződése szerint cége éppúgy piacvezető lesz a számítógépek által irányított autók terén, mint az elektromoskocsi-üzletágban. Ezt figyelembe véve, ha minden jól megy, a Tesla tíz év múlva annyit érni majd, mint az Apple.
A Falcon-sorozat után aztán megépült az első űrhajó, a Dragon is, éppen akkor, amikor a NASA leállította az űrsiklóflottát, és a költségvetési szigorítás miatt úgy döntött, a közeljövőben magánűrcégekkel dolgozik együtt. A Dragon tehát a nemzetközi űrállomás számára vitt ellátmányt, és csak ez a versenytárgyaláson elnyert megrendelés 1,6 milliárd dollárt hozott Musk vállalatának. Igaz, előtte nagyságrendileg ennyit tapsoltak el a kísérletekre.
SpaceX: irány a Mars!
Musknak manapság egyre több köze van az űrhajózáshoz. Nemcsak azért, mert olcsó és megbízható űrhajók fejlesztésével be akarja indítani az űrturizmust (meg persze némi bevételt is akar a kutatásokba ölt milliók eredményeként), hanem azért is, mert egy alkalommal – teljes komolysággal – azt nyilatkozta, hogy „a Marson szeretnék meghalni, és nem feltétlenül úgy, hogy lezuhanok”. Vagyis úgy véli, ideje lenne már eljutni a Marsra, hiszen a hetvenes években még 1984-es Mars utazást tervezett a NASA. Egyelőre azonban vannak még nehézségek, hiszen most, június 28-án, éppen a 44. születésnapján, az indítást követően felrobbant a SpaceX rakétája.
Persze Elon Musk nem az a feladós típus, és az sem jellemző rá, hogy megelégszik egyfajta kihívással. Ezt bizonyítja, hogy az űrvállalkozás utáni évben létrehozta a Tesla Motors autógyárat, majd a napenergiával elektromos áramot előállító Solar Cityt. Utóbbi azt garantálja, hogy a napsütötte déli államokban a technológia lízingdíjával együtt is olcsóbb áramot ad, mint a helyi elektromos művek. Mondjuk, ez pont jó üzlet annak, aki prémium kategóriás elektromos autókat gyárt.
Ráadásként két éve kitalált egy San Francisco és Los Angeles között, csőben, légpárnán száguldó közlekedési eszközt. A Hyperloop kevesebb, mint egy óra alatt tenné meg a két város közötti, 550 kilométeres távot. Erről a legfrissebb hír, hogy a kaliforniai egyetem (UCLA) diákjai építik a makettjét, Musk pedig 100 millió dollárt szán a valódi próbapályára. Szép kilátások… és hol van még a sztori vége? Vajon mivel lep még meg minket a Vasember? Vélhetően a politika felé veszi az irányt…
