Az Autósélet 50 évvel ezelőtt a stockholmi Gyermekpszichológiai Intézetről és annak kutatásairól tett közzé részletes összeállítást. A cikk középpontjában a gyermekek közlekedési balesetei állnak.
A stockholmi Gyermekpszichológiai Intézet 1960 óta foglalkozik a gyermekek közlekedési baleseteinek megelőzésével. Kutatásaik alapján megállapították, a gyermekek cselekvése elsősorban koruktól és fejlődésüktől függ, s hogy a gyermek egyszerűen nem tud közlekedni.
A gyermekek viselkedése és a közlekedés
A gyermekek fejlődése során jelentős különbségek figyelhetők meg különböző életkorokban. A kétéves gyermek élményei egy adott helyzetben eltérnek egy 4, 6, 8 vagy 10 éves gyermek tapasztalataitól. A pszichológusok véleménye szerint a gyermekek sohasem hibásak a közlekedési balesetekben — csak baleset éri őket, mivel a felnőttek nem tudják beleélni magukat az ő helyzetükbe, és nem tesznek olyan intézkedéseket, amelyek lehetetlenné tennék ezeket a baleseteket.
A játékosság szerepe a gyermekek közlekedési magatartásában
A gyermekek alapvető tulajdonsága a játszási kedv. Életkoruk szerint változik a játékuk, de minden igazi játékban megőrzik szabadságukat: bármely pillanatban abbahagyhatnak egy játékot és újat kezdhetnek. Játék közben a gyermekek kipróbálják tárgyi és emberi környezetük minden lehetőségét, így a közlekedés is sokszor inkább izgalmas játéknak tűnik számukra. Ezért látni gyakran az utcákon olyan gyermekeket, akik vakmerően megpróbálnak közvetlenül az autó előtt átszaladni, egy lábon ugrálva mennek a zebrasávon, vagy a járda és az úttest közötti védőkorlátot tornaszernek használják.
Statisztikai adatok Magyarországról (1973–1974)
A baleseti statisztikák értékelésekor két nagy csoportra osztják a gyermekeket: 6 éves korig, illetve a 7 és 14 év közöttiekre. Hogyan alakult a gyermekbalesetek száma Magyarországon 1973–74-ben e két korcsoportban?
Halálos balesetek:
- 6 éves korig: 1973-ban 31, 1974-ben 26
- 7–14 év között: 1973-ban 27, 1974-ben 25
Súlyos sérülések:
- 6 éves korig: 1973-ban 153, 1974-ben 134
- 7–14 év között: 1973-ban 241, 1974-ben 245
Könnyű sérülések:
- 6 éves korig: 1973-ban 184, 1974-ben 218
- 7–14 év között: 1973-ban 389, 1974-ben 421
A táblázatból kitűnik, hogy a halálos balesetek száma csökkent, a súlyos sérülésekkel végződőké részben csökkent, részben emelkedett, viszont a könnyű sérülések száma jelentősen növekedett. A gyermekbalesetek száma 1973-hoz viszonyítva 41-gyel emelkedett. Ennél is megdöbbentőbb adat, hogy tavaly 230-cal több gyereket ütöttek el a kijelölt gyalogátkelőhelyen, mint 1973-ban. Ez 45 százalékos emelkedés.
A közlekedésre nevelés fontossága
A pszichológusok nagy többsége azt vallja, hogy ebben a korban nem lehet elvárni a gyerekektől, hogy a lényegest a lényegtelentől megkülönböztessék, vagyis hogy megtanulják a helyes közlekedést. Ebben a korban csak vigyázni lehet és kell is rájuk. Nem véletlenül fogalmazta meg az új KRESZ, hogy 6 éven aluli gyermeket tilos felügyelet nélkül hagyni az utcán és a gépkocsi első ülésén szállítani. Az is igaz viszont, hogy már óvodás korban meg kell kezdeni a közlekedésre való nevelést.
Az iskolás korú gyermekek esetében is halaszthatatlanul fontos a közlekedés oktatása. Magyarországon az elmúlt években megtörtént a kezdeti lépés, de még nagyon sokat kell tenni, hogy egységes elvek és módszer szerint oktassanak. A jelenlegi kötelező óraszám nagyon kevés. Az első négy osztályban a környezetismereti órák keretében tanítják a közlekedést, az ötödik és nyolcadik osztályban egyáltalán nem kötelező, csupán a hatodik-hetedikben, összesen 6–6 órában.
