Különösen sok kátyú alakult ki a decemberi-januári fagyos időszakot követően, ezért a közlekedőknek muszáj a megszokottnál is körültekintőbben vezetniük. Írásunkban bemutatjuk, miért alakulnak ki efféle tankcsapdák az utakon, és hogyan igényelhetnek kártérítést, ha egy kráter miatt megsérül az autójuk.
A kátyúk elsősorban a rekonstrukció előtt álló, már leromlott burkolatokon alakulnak ki, aminek egyszerű oka van. A felületre jutó nedvesség a töredezett kopóréteg repedésein könnyedén leszivárog az alsó tartórétegekig, ahol télen – az időjárástól függően – egyszer megfagy, másszor felolvad, következésképp deformálja, szétfeszíti, megrogyasztja a tömörített alapot. Ezért az eleve meggyengült felső réteg elkezd lesüllyedni, és máris kialakul a kerekekre és a futóművekre nagy veszélyt jelentő „akna”. Ide tartozik, hogy a jó minőségű, ámde kisebb forgalmú utak vékonyabb pályaszerkezetét is megviseli a fagypont alatti és feletti hőmérsékletek váltakozása, mivel ennek hatására lecsökken az alapjául szolgáló földmű teherbírása, és megrepedhet a burkolat.
Bárhogy is, a kezelőknek rendszeres ellenőrzést ír elő a 6/1998. (III. 11.) KHVM rendelet, például a kiemelt utakon naponta kétszer, a nagy, 8000-nél több egységjármű/nap forgalmú utakon naponta zajlik állapotfelmérés. Hajlamosak vagyunk a karbantartók nyakába varrni a kátyúkat, jóllehet a közlekedők egy része is ludas az állagromlásban. Olvasóink is biztosan láttak már olyat, hogy egy szállítmányozó – fittyet hányva a tiltó táblára, a rá váró, 150 ezer forintos bírságra és 3 büntetőpontra – behajt a súlykorlátozással védett szakaszra 40 tonnás teherautójával. Elég egyetlen ilyen szerelvény, hogy megrongálódjon a kisebb tengelyterhelésre méretezett felületet. Hozzátesszük, a kevésbé ellenálló alapra épülő járda vagy kerékpárút felszínét néhány esztendő alatt megbonthatja egy fa egyre növekvő gyökere, s az ártérre épített műtárgyak élettartamát csökkenthetik a lassan levonuló árvizek is.
A futómű minden részét megrongálhatja a kátyú
A többcenti mély, éles peremű kátyúk komoly károkat okozhatnak a gépkocsiban. Azonnal észrevehető, ha kiszakad az abroncs oldalfala vagy deformálódik, elreped a kerék, tehát menetképtelenné válik a jármű. Egy-egy termetesebb úthiba elállíthatja a futóművet, ennek következtében a kocsi elkezd félre húzni valamelyik irányba, mi több nagyobb sebességnél azt érzékelhetjük, hogy megváltozott (rosszabb lett) az úttartás. Aki sokszor közlekedik úthibákkal tarkított utakon, hosszú távon számolhat vele, hogy idő előtt tönkre mennek a toronycsapágyak, eltörnek a rugók, feladják a küzdelmet a lengéscsillapítók, illetve kiverődnek a lengőkarok rugalmas gumiágyazásai, azaz a szilentblokkok.
A kátyú biztonsági szempontból is sok kockázatot hordoz. A hirtelen ütés megijesztheti a tapasztalatlan vezetőt, ráadásul a fellépő erőhatás eltérítheti a kocsit az eredeti iránytól. Arról se feledkezzünk meg, hogy a kráterszerű úthiba kibillentheti egyensúlyából a kerékpárost vagy a motorost, míg a rolleres nagyot zakózhat egy jelentéktelennek tűnő felületi egyenetlenségen is.
Mindig számíthat a Magyar Autóklubra!
Bárkivel előfordulhat, hogy „elkap” egy úthibát és emiatt segítségre szorul. Ne essenek kétségbe, hiszen a kerékcserében a Sárga Angyalokra, a vitás kérdések rendezésében pedig a jogi tanácsadó hálózat szakembereire biztosan számíthatnak! Segélyszolgálatunkkal az éjjel-nappal hívható 188-as telefonszámon léphet kapcsolatba, jogászaink elérhetőségeit pedig megtalálja az Autókub honlapján.
Legyen szó kátyúkár utáni javításról, futómű-beállításról vagy éves ellenőrzésről, a MAK szervizpontjainak munkatársai készséggel állnak rendelkezésére! Kérjük, foglaljon időpontot még ma, hogy mihamarabb elvégezhessük a szükséges beavatkozást!
Tekintettel a veszélyekre, azt javasoljuk, hogy rossz minőségű felszínen haladjanak fokozott odafigyeléssel, sebességüket pedig igazítsák a látási és útviszonyokhoz. Attól azonban még a tapasztalt sofőröket is óva intenénk, hogy országúti vagy autópályatempó mellett hirtelen manővert hajtsanak végre a kátyúelkerülés érdekében, ugyanis ez esetben könnyen megcsúszásba, balesetbe torkollhat a mutatvány.
Ki és hogyan téríti meg a kátyúkárt?
Amennyiben kátyúba hajtanak, és úgy érzik, hogy megsérült a kocsi, rögvest húzódjanak félre biztonságos helyre és álljanak meg! Vegyék fel a láthatósági mellényt, szálljanak ki, majd nézzék meg, tényleg történt-e baj! Ha igen, készítsenek fénykép- és/vagy videófelvételt a helyszínről oly módon, hogy egyértelműen beazonosítható legyen az úthiba elhelyezkedése, kerülete és mélysége, sőt a sérült gépjárműről is kattintsanak pár felvételt! Érdemes tanúkat is felkutatni, mert az ő nyilatkozatuk alátámaszthatja álláspontjukat, ezáltal az esetleges vitás kérdéseket is könnyebben tisztázhatják.
A kártérítési eljárás során arra keresik a választ a felek, hogy tényleg az adott helyen történt az eset, és vajon az úthiba tett kárt a futóműben, gumiabroncsban, kerékben stb. A kárbejelentéssel az út fenntartójához fordulhatnak, s a kárfelmérést annak biztosítója végzi el. Javasoljuk, hogy az eljárás lezárásáig, de legalább a kárszemléig minden lecserélt vagy kiszerelt alkatrészt őrizzenek meg! Ne feledjék, hogy az útkezelő mentesülhet a kátyú által okozott kár megtérítése alól, ha az autós szabálytalanul, nem a látási és/vagy útviszonyoknak megfelelő sebességgel hajtott, továbbá ha a tempó helyes megválasztása esetén a károsodás elkerülhető lett volna.
