Nagyban meghatározza a vezetéstechnikát, hogy milyen az autók kormányozottsági jellege. Mészáros Ferenc is ezt a témát járja körül, mindemellett ír az emberi tényező fontosságáról is.
Röviden foglaljuk össze, hogy milyen lehet gépkocsink kormányozottsági jellege! A neutrális, tehát semleges viselkedésű, egyenletesen terhelt jármű (a képen az 1. ábra) esetében a kormányozott kerekek ún. ferdefutási szöge megegyezik. Az alulkormányzott jármű (2. ábra) ferdefutási szöge az első kerekeknél nagyobb, mint hátul, ezért ez a gépkocsi a kanyarban egyenesen „szeretne” továbbhaladni. A kanyar ívének egyenletes bevételéhez jobban szükséges a kanyar ívére kormányozni. Ilyet az orr-nehéz járműveknél tapasztalunk (motor és hajtás egyaránt elől). Túlkormányzott jármű (3. ábra) kanyarodása közben a hátsó kerék ferdefutási szöge nagyobb, mint az elsőé. Ennek következtében a gépkocsi hátsó kerekei kisodródnak, tehát kanyarodáskor kisebb íven kell fordulni a gépkocsival. Ez a kormányzási jelleg farnehéz járművek jellemzője (motor és hajtás hátul).
A felsorolt viselkedési módok akkor igazak, ha a jármű terhelése egyenletesen elosztott. A gond akkor jelentkezik, amikor eltérő terheléssel a jármű súlypontját megváltoztatjuk, és például az alulkormányozott elsőkerék-hajtású, orrmotoros gépkocsiknál a csomagtartót nagymértékben megpakoljuk. Az így terhelt gépkocsi megváltoztatja a kormányzottsági jellegét, ezért túlkormányozottsági tulajdonságokat tapasztalunk kanyarvételkor. Terhelés hatására a semleges viselkedésű járművünk túlkormányzottá is válhat. Azért fontos tudni a mindenkori jelleget, mert a biztonságos közlekedés érdekében más és más technikával kell az adott helyzetben vezetni a járművünket.
A futómű állapota és beszabályozása, a lengéscsillapítók működése, a kerekek kiegyensúlyozottsága, valamint a gumiabroncsok és az útfelület tapadásának értéke egyaránt meghatározza, hogy miként vezessük az autót. Bármelyik jellemzőt emeljük ki a felsoroltak közül, annak nem megfelelő állapota és vezetéstechnikára gyakorolt káros hatása egyaránt megjelenik egyenes haladáskor, kanyarodáskor, száraz és csúszós útfelületeknél. Minden helyzetre igaz, és így alapelv, hogy a jármű sebességének a megfelelő csökkentésével a közlekedés biztonsága számottevően nő.
A módosult kormányozottsági jelleg más vezetéstechnikát kíván
Az alapvetően semleges módú jármű a hátsó ülések, valamint a csomagtartó nagymértékű terhelése esetén túlkormányozottá válik. A kanyar ívének követésekor azt tapasztaljuk, hogy a gépkocsi hátsó része pl. jobb kanyarnál az úttest közepe felé, míg eleje az úttest széle felé sodródik.
Ilyenkor finom gázvétellel és balra kormányzással stabilizáljuk a gépkocsit.
Csúszós útfelületek esetén a végrehajtás gyorsabb manővert igényel, annak érdekében, hogy ne következhessen be a gépkocsi megpördülése vagy keresztbe fordulása az úttesten.
Ha alulkormányozott járművel a kanyar ívéhez érve azt tapasztaljuk, hogy nem fordul úgy, ahogy szeretnénk, nagyobb kormányelfordítást alkalmazunk, mint amit a feltételezett kanyar ív megkövetelne. Ne feledjük, hogy a terhelés hatására az alulkormányozott jármű túlkormányzottá válhat! Vigyázat, az alulkormányozott járműnél ez a folyamat gyorsul, ha az elfordítást durván, túl gyorsan hajtjuk végre! Túlkormányozott esetben a semleges módnál leírtak az irányadók.
