Nyakunkon nyár és a hőség, ezért érdemes tudatosan készülni az autós utazásokra. Szobránci Árpád munkatársunk cikkéből megtudhatják, milye kihívásokkal jár a vezetés nyári forróság idején.
Tanulságos eredményt hozott az ADAC korábbi vizsgálata, melyben arra keresték a választ, hogy a tűző napon hagyott gépkocsi utastere mennyire melegedik fel. Nos, 27 fokos környezeti hőmérsékletnél a kiállított autó beltere mindössze tíz perc alatt 37 fokra hevült, fél órát követően pedig már 50,3 foknál járt a hőmérő higanyszála. Hatvan percnél ért véget a kísérlet, mikor is 53,3 fokot regisztráltak a szakemberek, magyarán egy óra alatt szaunává változott a kabin.
Rosszullétet kockáztat, aki beül a forró kocsiba, ezért azt ajánljuk a szabadban parkoló járművek gazdáinak, hogy indulás előtt legalább 5 percig szellőztessenek. Hiába hűl le azonban elviselhetővé a levegő ennyi idő alatt, a bőrfelületek, a műanyag kárpitelemek és az övcsatok valószínűleg továbbra is forróak maradnak. Ennélfogva javasoljuk, figyelmeztessék utastársaikat az égési sérülések veszélyeire! Amint aztán útra kelnek, kapcsolják be a légkondicionálót, de a befújt levegő hőmérsékletét a kintinél legfeljebb 5-7 fokkal állítsák lejjebb, hogy elkerüljék a megfázást!
Hogyan kerülhetik el, hogy hőgutát kapjanak?
Klímás autóban még a kánikula is átvészelhető, ám légkondi nélkül kínszenvedés az utazás. Tartós 30-35 fokban már nem segít a szellőztetés és a gyors fokozatra kapcsolt ventilátor sem. Ilyen körülmények között hamarabb fárad és könnyebben kiszárad a szervezet. Ennek folyományaként pedig számottevően romlik a koncentrálóképesség, tehát figyelmetlenebbé, feszültebbé válhatnak a közlekedők. Mindezek tükrében ne felejtsenek el rendszeren inni, és ha elviselhetetlennek érzik a forróságot, álljanak meg valahol hűsölni!
A hőségben gyakran kialakuló, délibábszerű jelenség ugyancsak zavarhatja a sofőrt vezetés közben. Elmosódik a horizont, és olybá tűnik, mintha lebegnének az út felett a szemből érkező járművek, illetve vizes lenne az aszfalt felülete. Ez a nem mindennapi ún. légköroptikai képződmény azért alakul ki, mert megtörik a fény, miközben áthalad az egyes légrétegeken. Nyáron az sem ritka, hogy a szikrázó napsütést pillanatok alatt felváltja a heves esővel tarkított zivatar, és özönvíz árasztja el az utakat. Ekkor természetesen fogják vissza a tempót, és ha az ablaktörlő nem boldogul a sok csapadékkal, álljanak félre biztonságos helyen!
Jégesőben mihamarabb kormányozzák az autót fedett területre (benzinkút, mélygarázs, parkolóház stb.), nehogy az égi áldástól megsérüljön a karosszéria! Arra is legyenek figyelemmel olvasóink, hogy a felhősödés okán romlanak a látási viszonyok, ezért városban is kapcsolják fel a tompított fényszórót! Sőt, felhőszakadás ideje alatt – az egyéb körülmények függvényében – a ködzárófény használata is indokolt lehet!
Életveszélyes is lehet egy nagyobb pocsolya?
Az aszfalton hömpölygő víz több szempontból is veszélyes. Egyrészt kialakulhat az angolul aquaplaningnak nevezett jelenség, mikor a gumiabroncs felúszik a vízre, és irányíthatatlanná válik a kocsi. Másrészt alacsonyabban fekvő részeken mély és kiterjedt pocsolya jön létre, amiben szinte elmerül a gépkocsi.
Megtörténhet, hogy a motortér alsó részére szerelt berendezések (generátor, klímakompresszor, hűtőrendszer stb.) károsodnak a bejutó nedvességtől, s legrosszabb esetben víz folyhat a szívórendszerbe, így keresztet vethetnek az erőforrásra! Vezessenek tehát körültekintően és előrelátóan, hogy elkerüljék a kényes szituációkat, és biztosan elérjék úti céljukat!
