A szűk városi utcákat leszámítva tulajdonképpen mindenhol otthonosan mozog a Dakar-győztes Mitsubishi Pajero alapjaira épülő L200. A páratlanul sokoldalú, kimagasló használati értékkel kecsegtető pick-up legújabb változatát személyesen is kipróbáltuk.
Szavamra mondom, kevés modell büszkélkedhet olyan hosszú, sikeres pályafutással, mint a hazánkban is sokak által választott Mitsubishi L200. Menetpróbánk főhőse 42 évnyi folyamatos fejlesztés eredménye, tudniillik – Forte, Truck és persze L200 néven értékesített – őse 1978-ban érkezett a szalonokba. Akkor még nem volt dupla kabin vagy összkerékhajtás, az első 4×4-es verzió 1980-ban jelent meg, az ötszemélyes átirat pedig a második generáció 1986-os színre lépésekor tűnt fel a választékban.
Azóta három L200-nemzedék látott napvilágot, közöttük a 2015-ben leleplezett ötödik szériával, amelynek ráncfelvarrott változatát tavaly ősszel kezdték el forgalmazni Magyarországon. A határozott vonalvezetéséről felismerhető újonc felmenőihez hasonlóan a személygépkocsik, a platós kisteherautók és a terepjárók legjobb tulajdonságait igyekszik ötvözni, s bizony remekül teszi a dolgát.
A Mitsubishi L200 fülketípusai
Húzómodellről lévén szó igazán nívós környezetben, a Balaton-felvidéken mutatta be büszkeségét a márkaimportőr, profi szervezéssel bizonyítva, hogy minden területen maximumra törekszenek. Kezdésként jól összerakott sajtótájékoztatón plántálták fejünkbe a legfontosabb tudnivalókat, kezdve azzal, hogy az Mitsubishi L200 tervezését az Engineered Beyond Tough jelmondat határozta meg, amit úgy értelmezhetünk, hogy a fejlesztés során a strapabíróság volt az elsődleges szempont.
Ennek ellenére láthatóan sok energiát fordítottak a – hagyományokhoz hűen létraalvázra épülő – karosszéria frissítésére, így látványos és egyedi kocsitest öltött formát, ami az esztétikai és gyakorlati elvárásoknak egyaránt messzemenőkig megfelel. Erről tanúskodik, hogy a Club Cab néven beharangozott szimpla fülkés változat 1850 milliméter hosszú platóval és 985 kg-os terhelhetőséggel csábít, míg a négyajtós Double Cab esetében 1520 mm-es rakfelülettel és – felszereltségtől függően – 1040-1080 kg-os teherbírással számolhatnak a tulajdonosok. Mindemellett nem kell megijedniük a nehezebb vontatmányoktól sem, lévén, hogy 3,0 és 3,1 tonna össztömegű utánfutó akasztható fel a Mitsubishi két üdvöskéjére.
A megnövelt, tiszteletre méltó szállítókapacitáshoz igazodva az alapokat is átdolgozták a mérnökök. Öt helyett immáron hat rugólap veszi fel a hátsó hídra jutó terhelést, és nagyobb, több hidraulikafolyadékot tartalmazó, nem mellesleg feszesebbre hangolt lengéscsillapítók akadályozzák meg az imbolygást. Az is remek hír, hogy a korábbi, 294 mm átmérőjű tárcsák helyett – a drágább modellvariánsokba – jóval nagyobb, 320 mm-es darabokat építettek be, és az egydugattyús, 60 millis hengerrel operáló nyergek helyére „kétdugós”, 45 millis cilindereket mozgató egységek kerültek. Ezekkel a módosításokkal a haszonjárműves képességeket sikerült fokozni, míg az utasteret érintő változtatásokkal a személyautókhoz került még egy lépéssel közelebb a típus.
A karosszériafólia tartós védelmet nyújt a terepjáróknak
Hála a műanyagipar fejlődésének, ma már nem csak az ablakok kaphatnak védőfóliát, hanem maga a karosszéria is. A különleges, bármilyen színnel, illetve grafikával ellátható, öntapadós „köpeny” legfőbb előnye, hogy hathatós védelmet a külső behatásokkal szemben, tehát a karcoló ágaktól, az UV-fénytől és a nedvességtől is megóvja kedvencünket. Átlagos méretű személyautó és túlzásoktól mentes fólia esetén már 150-250 ezer forint között megúszható a wrapping néven is emlegetett eljárás anyag- és munkaköltsége, de ha vastagabb anyagot és/vagy feltűnőbb mintázatot szeretnénk, simán felkúszhat 400 ezerig a végösszeg, sőt egy L200 kategóriájú gépnél már félmillió is szerepelhet a számlán. A sűrű erdőkben és cserjésekben használt autóknál különösképp ajánlott a művelet elvégzése, pár dolgot azonban feltétlenül érdemes szem előtt tartani. Először is válasszunk profi, tapasztalt szakembert, nehogy gyűrötten, koszos felületre kerüljön a bevonat, másodsorban pedig járjunk utána, hogy pontosan milyen fóliával dolgoznak, nehogy gagyit tegyenek fel. A neves gyártók minőségi tanúsítványt és legalább négyéves garanciát adnak, és kifejezetten járművekhez szánt termékeit akár 7-10 évet is kibírnak elöregedés nélkül.
A szép, áttekinthető műszerfallal és az ergonomikus kialakítással tulajdonképpen eddig sem volt gond, inkább az utastérbe szűrődő zajok rontották a menetkomfortot. Ezért aztán plusz hangszigetelő betéteket tettek a műszerfal és a padlókárpit alá, valamint a kerékjáratokba, a tűzfalra és a padlólemezre, de megmondom őszintén, nem jártak teljes sikerrel, mert a 2,2-es, négyhengeres dízel kerregése még mindig behallatszik valamicskét. Ettől függetlenül kétségtelenül kifinomultabb lett a beltér. Új a színes, digitális műszeregység, valamint a fűthető, multifunkciós kormány, és jobb oldaltartású, hosszabb ülőlapokból, valamint mélyebb háttámlákból épített üléseket alkalmaztak, hogy az igazán nagy távok se legyenek fárasztóak az L200 volánjánál.
Csendesebb, takarékosabb és zöldebb lett a Mitsubishi L200
Maga 2268 cm3-es erőforrás a legendás, 4D56 típuskódú, 2,5 literes egység helyét vette át a 2015-ös modellváltásnál. Az 4N14, illetve DI-D (Direct injection by Denso) jelölésű motor nemcsak korszerű, közvetlen üzemanyag-befecskendező rendszert és változó szögállású, töltőlevegőhűtővel kiegészített turbót kapott, hanem az új kipufogónak és az AbBlue rendszernek köszönhetően az EURO4-es környezetvédelmi előírásoknak is eleget tesz.
Bár az autó japán tervezésű és Thaiföldön szerelik össze, sok külső beszállító alkatrészét fedezhetjük fel a géptető alatt, a Bosch hozza például a fékszervót, az izzítógyertyák reléjét és NOx-érzékelőt is. Szemben a kissé erőtlen és zajos előddel, a 2.2 DI-D már az alsó fordulatszám-tartományban is jól húz, s hangja sem különösebben tolakodó. Csúcsteljesítménye nem kevesebb, mint 150 lóerő, és 400 Nm-t szabadít rá az összkerekes hajtásláncra, holott a katalógus igen kedvező, 8,8-9,7 literes kombinált üzemanyag-fogyasztást jelöl meg.
Ha terepraliról esik szó, szinte biztos felmerül a Mitsubishi neve is, elvégre a Pajero 12-szer diadalmaskodott a Dakaron és kismilliónyi trófeát gyűjtött be egyéb nemzetközi versenyeken. Ennek megfelelően az L200 nem holmi emelt hasmagasságú szabadidő-autó, hanem vérbeli terepjáró, aminek 205 mm a szabad hasmagassága, és akkor sem borul fel, ha 45 fokos lejtőn fordulunk vele keresztbe. Hogy a pilóta – vezetési tudásától függetlenül – minden helyzetben könnyedén leküzdje az akadályokat, alapfelszereltség az Easy Select 4WD névre keresztelt üzemmódkapcsoló, amivel hátsó- és összkerékhajtás között válthat a sofőr, továbbá bevonhatja a hajtásláncba az osztóművet, hogy még nagyobb vonóerő jusson a kerekekre.
Nagyszerű barbár cikloncsikó!?
Anyakönyvvezető legyen a talpán, aki az L200 neveit igyekszik számon tartani, a japán batárt ugyanis tucatnyi helyen gyártották szerte a világon és legalább 150 országban forgalmazták. Díszelgett már rajta Mitsubishi Barbarian (barbár), Cyclone (ciklon), Colt (csikó), Hunter (vadász), Magnum (családi palack!), Mighty Max (nagyszerűen maximális), Sportero (sportos), Storm (vihar), Strada (út), Strakar (fiús) és Triton (tengeri félisten) felirat, és többek között Chrysler D-50, Dodge Ram 50, Fiat Fullback és Plymouth Arrow Truck (nyílteherautó) típusjelzéssel is forgalmazták.
Emellett elektropneumatikus szabályozású differenciálzárat is beépítettek, ami külön gombbal aktiválható, ha nyomonként eltérő tapadású felületen halad az L200. Aki még komolyabb off-road-képességekre vágyik, a magasabb felszereltségi szinteken Super Select 4WD-II üzemmódkapcsolót is kaphat. Ennél a központi differenciálmű is zárható, sőt ha automatikus váltóhoz társítjuk, off-road gombot is találunk mellette, mellyel mindig az aktuális terepviszonyokhoz állítható a motor, az erőátvitel és a fékrendszer működése.
Megéri Mitsubishi L200-at venni?
Ahogy az egy modern autótól elvárható, az új L200 terelgetését tucatnyi vezetést segítő berendezés teszi biztonságosabbá és kényelmesebbé. Már a belépőmodellnél szériatartozék például a hegymeneti asszisztens, a menet- és utánfutó-stabilizáló, valamint a nappali menetfény, a gazdagabban felszerelt változatoknál pedig olyan tételek szerepelnek a listán, mint a keresztirányú forgalmat figyelő és az ütközés hatásait csökkentő berendezés vagy a hatlégzsákos lufirendszer. Kérhetünk továbbá érintőképernyős, hathangszórós hifit, automatikus távolsági és LED-es tompított fényszórót, motoros mozgatású bőrüléseket, no meg természetesen fellépőket is.
Mindez ráadásul nem is kerül sokba, hiszen az L200 família legolcsóbb tagjaként kínált, szimpla fülkés L200 2.2 DI-D Club Cab Inform már nettó 5 690 000 forintért (bruttó 7 226 300 Ft) hazavihető és a minden földi jóval ellátott, automatikus váltóval megspékelt Double Cab Instyle A/T is csak nettó 9 090 000 Ft (bruttó 11 544 000 Ft). Ezért a pénzért három járműkategória előnyeit élvezhetjük, és – ismerve a Mitsubishik minőségét – a legmostohább viszonyok közepette sem kell meghibásodástól tartanunk.
