Szebb, korszerűbb és klasszisokkal tágasabb lett a rüsselsheimi egyterű második nemzedéke. A különleges hátsó ajtajáról felismerhető újdonságot a legerősebb, 130 lóerős dízellel fogtuk vallatóra. Lássuk hát az Opel Meriva 1.7 CDTi tesztjét!
Bár nem volt különösebben rossz konstrukció, az Opel Meriva első generációja nem futott be túl nagy karriert, ami vélhetően a sótlan dizájnra és kissé alulméretezett karosszériára vezethető vissza. Nos, a rüsselsheimi mágusok a második szériánál már nem hagyták, hogy ilyesmin csússzon el a projekt, az új változat szép és nagy, így jóval vonzóbb lehet a vásárlók számára, mint elődje volt. Ezen felül az egyre hevesebb konkurenciaharc miatt is szükség volt a radikális változtatásokra, ne feledjük, ebben a szegmensben olyan sikermodellekkel kell szembeszállnia a német jövevénynek, mint a Ford C-Max vagy a Citroen C3 Picasso.
Szemrevaló külső jellemzi az Opel Merivát
Jellegzetes fényszóróival és markáns vonalvezetésével az új Meriva tökéletesen passzol az Opel arculatába, szavamra mondom, éppoly megnyerő, mint az Astra vagy az Insignia, csak más mondanivalót fogalmaz meg.
Hogy mit is pontosan, arról a magas építésmód, illetve a különleges ajtószerkezet árulkodik: a Meriva, kérem, a praktikum és a megújhodás szimbóluma, ej, de rég is vártunk erre az Opel részéről. Persze a fennkölt szavak mit sem számítanak, a lényeg, hogy egy vérbeli családi autóval állunk szemben, ami a kilencven fokban nyitható ajtók révén szinte tárt karokkal fogadja a családot, majd magába ölelve óvja is, hiszen ötcsillagos Euro NCAP minősítésre lehet büszke.
Az utastér legalább annyira csábos, mint a külcsín, az Astra és az Insignia stílusjegyei itt is fellelhetők, s kifejezetten jól állnak a Merivának. Ennek ellenére mégis a helykínálatot emelném ki, mint fő erényt, ide aztán könnyedén beültethetjük az egész családot, a tekintélyes belmagasságnak hála még akkor is, ha a nagyszülők zsiráfok voltak. Nagyon tetszett a hátsó üléssor variálhatósága, pontosabban, hogy a két szélső ülést – a középső hátratolását követően – egy fokkal beljebb (!) tolhatjuk, ezáltal még tovább fokozható az amúgy is bőséges válltér. Maguk az ülések egyébként kemény tömésűek, oldaltartásuk kiváló, a kárpitok pedig tartósnak látszanak, egyedül az első helyek rövid ülőlapjával nem tudtam megbékülni. Egy óra autózás után – bárhogy is állítgattam az ülést – obligát elkezdett zsibbadni a jobb lábam, s ha nem álltam meg kicsit nyújtózni, jött az „ezer tű”, ami hogy is mondjam… Nem a gyors és biztonságos fékezés záloga.
A vezetői környezet a megszokott opeles szintet hozza, végül is minden a helyén van, és egész jól néz ki, de japános precizitást azért ne várjunk. A kormány mögött a hagyományoknak megfelelően négy analóg órát találunk (sebesség-, fordulatszám-, üzemanyagszint- és vízhőfokmérő), ezek fogják közre a fedélzeti számítógép LCD-paneljét. Szerintem ez utóbbi a legkevésbé sem illik a képbe, egy sokszínű, mókás infógrafikákkal feldobott kijelzőre igazán költhettek volna az illetékesek.
Vigaszként a középkonzol tetejére helyezett színes képernyő szolgál, itt jeleníti meg adatait többek között a Navi 600 fedőnevű 200 ezer forintos GPS és a hifi is.
Megéri a Meriva dízelmotorja a jelentős felárat?
Az 1,4 literes, 100 lóerős benzines motorral egészen olcsó a Meriva, 4,7 millió forintért már hazavihető, nem úgy az 1.7 CDTi verzió, amiért minimum 5 520 000 forintot kell letennünk az asztalra. Hogy megéri-e a pluszköltséget, szimpla matek (lásd keretes írásunk), illetve mégsem, mert a gázolajos aggregáttal sokkal élvezetesebb vezetni az Opel modelljét. A 130 lóerő és a 300 Nm-es forgatónyomaték könnyedén megcibálja az 1538 kilós autót, a gyárilag megadott 9,9 másodperces százas gyorsulás a gyakorlatban sokkal kevesebbnek tűnik, és a rugalmasság is kellőképpen meggyőző. Hozzáteszem, a hajtóműnek megvan a maga árnyoldala is, nevezetesen, hogy szörnyen zajos.
Hidegindításnál olyan hangja van, hogy bármelyik veterán stabilmotor megirigyelné, menetközben pedig folyton azon morfondíroztam, hogy vajon a szelepek akadtak össze vagy a főtengelycsapágy maradt kenés nélkül. A szörnyű kopácsolást a turbó sípolása fedi el több-kevesebb sikerrel, mindenesetre elég kiábrándító a folyamatos zenei aláfestés.
Öröm az ürömben, hogy a fogyasztás egészen alacsonyan tartható, ha lelkiismeretesen elváltogatunk, városban sem elképzelhetetlen a 6 liter alatti érték, autópályán pedig simán tartható az 5,0-5,5 l/100 km, feltéve, hogy nem lépjük át a megengedett sebességhatárt. A jól áttételezett hatfokozatú váltónak köszönhetően 90 km/óránál csupán 1300-at forog a főtengely percenként, és 130 km/óránál sem pörgi szét magát az aggregát, ilyenkor nagyjából 2000-et mutat a fordulatszámmérő. Sajnos a váltó megvezetése nem az igazi, minden egyes kapcsolásnál oda kell koncentrálni…
Kár, mert a kis Merivával egészen sportosan lehetne haladni, az izmos motor és a feszes futómű meglepően agilissá teszi a családi egyterűt. Az első MacPherson és az egyszerű, csatolt lengőkaros hátsó felfüggesztés gyengéit 225/40 R17 méretű peres gumik, valamint keményre hangolt gátlók palástolják, közreműködésükkel kifejezetten komoly kanyarsebességet lehet elérni. Ha átlépjük a határokat, az ESP azonnal beavatkozik, igaz, kissé idegesen, mintha az is „benne lenne”, hogy most már elég a játékból. A sportos karakterhez a fékrendszer is hozzájárul, a nyomáspont ugyan kicsit fent van, de ez csak megszokás kérdése, a legfontosabb, hogy minden helyzetben tisztességes fékerőre számíthatunk.
Kinek ajánljuk az Opel Meriva 1.7 CDTi típust?
A hófehér Merivát több mint egy hétig tartottam markomban, s majd 1200 kilométert mentem vele, úgyhogy volt időm és lehetőségem kitapasztalni minden rezdülését. Ez egy szép, tágas és nagyon praktikus jármű, ami bivalyerős motorjával, valamint remek úttartásával könnyedén átlépi az egyszerű családi autó szerepkörét.
Számtalan pozitív tulajdonságát csupán két dolog árnyékolja, a pontatlan váltó és a vezető oldali elektromos ablak, amit ötből kétszer csak sokadik próbálkozásra tudtam felhúzni. Remélem ez egyedi eset, mert minőségi problémák miatt vétek lenne bukni hagyni egy ilyen jól megtervezett modellt.
Tetszett:
Kívül és belül egyaránt szemet gyönyörködtető az új Meriva, s a helykínálatra sem lehet panasz. A 130 lóerős dízellel már-már gyorsabb, mint kéne…
Nem tetszett:
Ezzel a váltóval nem lenne szabad autót eladni, miként az elektronikát sem ártana felülvizsgálni, nehogy később megbízhatósági gondok adódjanak.
Műszaki adatok – Opel Meriva 1.7 CDTi Design Edition
Összlökettérfogat: 1686 cm3
Hengerek/szelepek száma: 4/16
Max. teljesítmény: 96 kW (130 LE)/4000 f./perc
Max. forgatónyomaték: 300 Nm/2000 f./perc
Hosszúság/szélesség/magasság: 4288/1994/2644 mm
Csomagtartó térfogata: 400-1500 l
Tengelytáv: 2644 mm
Saját tömeg: 1538 kg
Üzemanyagtank: 54 l
Gyorsulás 0-100 km/h: 9,9 s
Max. sebesség: 196 km/h
Fogyasztás város/országút/kombinált: 6,5/4,5/5,3 l/100 km
Tesztfogyasztás: 6,8 l/100 km
CO2 kibocsátás: 139 g/km
A modell alapára: 4 700 000 Ft
A tesztelt Design Edition modell ára: 6 536 000 Ft
