Több olvasónk érdeklődött az iránt, hogy tulajdonképpen mi a címben is említett szerkezet, és hogyan lehet a segítségével benzint megtakarítani?
A dolog lényege egy mágnesszelep, ami a porlasztónál az üresjárati rendszerhez van beépítve. A régebbi típusokon még csak arra szolgált, hogy a gyújtás kikapcsolása után a motor ne kapjon az üresjárati rendszeren át robbanóképes keveréket, mert ellenkező esetben néhány típus hajlamos volt rá, hogy öngyulladásos égéssel tovább forogjon egy ideig. Később rájöttek arra, hogy ennek a szelepnek a vezérlésével menet közben – benzinmegtakarítás érhető el. Ugyanis motorféküzemben – amikor a fojtószelep a porlasztóban zárva van és csak az üresjárati rendszeren keresztül kap benzint (és levegőt) a motor – nincs teljesítményleadás, sőt azt várjuk el az erőforrástól, hogy fékezze az autó lendületét. Ilyenkor semmi szükség nincs az üresjárati csatornán keresztül beszívott tüzelőanyagra.
Hogyan működik a tolóüzemi benzinelzáró?
Az elv megvalósításához meg kellett várni, hogy az elektronika teret nyerjen az autóban, mert ennek segítségével lehetett viszonylag egyszerűen megoldani ezt a szabályozási feladatot. Gondoljuk végig: az elektromágneses szelepnek akkor nyitva kell lennie, ha a motor alapjáraton forog, de zárva kell lennie, ha ennél jelentősen magasabb fordulatszámon zárva van a fojtószelep – azaz a vezető elveszi a gázt, mert lassítani akar.
Nézzük meg az ábrát, és következzen ehhez egy kis magyarázat! Az 1. számmal jelölt kapcsolót rendszerint a porlasztónál, a fojtószelep alaphelyzeti ütközőjénél találjuk. Feladata jelezni az elektronikának a vezető szándékát a fojtószelep helyzetének érzékelésével. A gyújtótranszformátor 1. jelű pontjára kötött vezetéken keresztül „tudja” az elektronika a motor fordulatszámát, és most már csak annyi a feladata, hogy a megfelelő pillanatban – a fent leírtaknak megfelelően – megszakítja az elektromágneses szelep áramkörét, és ezzel elzárja az üresjárati csatornát. A dolognak azonban itt még nincs vége, mert ha a vezető kinyomja a kuplungot, akkor a tüzelőanyag-ellátás nélkül maradt motor fordulatszáma rohamosan esik, és ha időben nem kapja meg az alapjárat fenntartásához szükséges benzin-levegő keveréket, le is áll.
Az „időben” azt jelenti, hogy a berendezés kb. 1500 f/perc körüli értéknél ismét kinyitja az üresjárati csatornát, és ez általában elég arra, hogy elérve a 8-900 f/percet, már ismét stabilan működjön a motor.
Itt jegyzem meg, hogy a Ladáknál az elvet megtartva, kissé bonyolultabb rendszert valósítottak meg, de ez ennek ellenére általában jól működik.
Mely autótípusok rendelkeznek ezzel a takarékos megoldással?
Most következzen egy kis tájékozódás, hogy tulajdonképpen mely autóknál számíthatunk a berendezés áldásos működésére (a teljesség igénye nélkül)?
Elsősorban a már említett Ladáknál, hogy pontos legyek, a 2105, 2107, 2108 típusoknál. Ezenkívül a Wartburg 1,3, a Trabant 1,1 is rendelkezik ezzel a szerkezettel, valamint az összes korszerű nyugati típus. A benzinbefecskendezés és a dízelautók – a tüzelőanyag-ellátó rendszerük kialakításából eredően – is tudják ugyanezt produkálni, csak ott a működési elv más. Mindenesetre a vezetéstechnika kialakításánál erre is figyelemmel kell lenni.
Hogyan spóroljunk benzinnel a gyakorlatban?
Apropó, vezetéstechnika. Ezzel a berendezéssel – és ezt nem győzöm eléggé hangsúlyozni – csak úgy lehet benzint megtakarítani, ha használjuk. Ismerjük működési elvét, ki is használjuk. Ez azt jelenti, hogy minden lehetséges forgalmi szituációban hagyjuk az autót elvett gázzal, a motorral lassítva gurulni. És csak kis sebességnél tegyük üresbe a váltót. Akkor, amikor a szerkezet már úgyis ismét ad benzint a motornak. Mert ha előbb kivesszük sebességből, vagy kinyomjuk a kuplungot – ne adj’ isten, lejtőről úgy jövünk le, hogy nem használjuk a motorféket –, hiábavaló volt a konstruktőrök minden igyekezte, és az autó nem fog keveset fogyasztani.
Melyik az a sebesség, amelynél már érdemes üresbe kapcsolni? Tájékoztatásul álljon itt néhány adat: az említett keleti típusoknál negyedikben kb. 45 km/óra, harmadikban kb. 30 km/óra. Úgy győződhetünk meg a takarékberendezés működéséről, hogy forgalommentes, jó, sima burkolatú úton hagyjuk lelassulni az autót motorfékkel addig, amíg egy pici rántást nem érzünk – ekkor kapja vissza a motor ismét a tüzelőanyagot. Most már érdemes üresbe tenni a váltót. Ha a motor fékező hatása magasabb fordulatszámnál nem egészen egyenletes, lehet, hogy nem működik a szerkezet.
Utólagos beszerelés és fontos tudnivalók
Elvileg fennáll annak a lehetősége, hogy ilyen berendezést utólag is felszereljünk az autóra, ha nem lenne rajta. Feltétele az elzáró mágnesszelep megléte. De a siker még akkor sem bizonyos, mert nem minden porlasztó alkalmas az ilyen üzemmódra. És ne feledjék: kétüteműre nem ajánlatos, mert akkor nem kap elég kenést a motor! (És ezeknél a szabadonfutó miatt nincs is motorfék.)
PAPP LÁSZLÓ
