Téli hidegben a karburátoros autók gyakran megmakacsolják magukat, de nem a járművet, hanem a vezetőt kell felkészíteni a megváltozott körülményekre. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk, hogyan indítsuk sikerrel a motort fagyos reggeleken, és milyen elméleti háttér áll a hidegindítás nehézségei mögött.
E sorok írásakor még nem is volt igazán hideg. Ennek ellenére nagyon sok autósnak nem indult be a motor, befagyott a zár és a behúzott kézifék… Még sorolhatnám. Úgy tűnik, mintha az autónak meg kellene szokni az alacsonyabb hőmérsékletet, a megváltozott időjárási és útviszonyokat. Hisz idetartoznak a megszaporodott koccanásos és a súlyos, nemegyszer emberáldozatot követelő balesetek.
Természetesen nem az autónak, hanem az embernek kell figyelemmel lenni és alkalmazkodni az előzőekhez, és ennek megfelelően készíteni fel az autót is a téli hidegindítás nehézségeire. És meg kell ismerni a „fázó autó” szokásait is a vezetőjének, és alkalmazkodni ezekhez.
A téli hidegindítás fizikai háttere
Kezdjük a hideg motor indításával! Mi az elméleti magyarázata annak, hogy ugyanaz a motor egy bizonyos hőmérséklet alatt nehezebben, vagy rossz esetben be sem indul? Két tényező játszik ebben közre.
Az elporlasztva beszívott benzin-levegő keverék egy része, lecsapódva a szívócső és a hengerek falaira, a dugattyúkra és szelepekre, „visszacseppfolyósodik”. Emiatt az égéstérben összepréselt keverék nem 1:15-ös keverési arányú, hanem ennél lényegesen szegényebb lesz, s ez már nem robbanóképes a gyújtószikra hatására. Hozzájárul ehhez, hogy a hideg hengerfalak elvonják a keveréktől a sűrítéstől keletkezett hő nagy részét.
Az indítást nehezítő második tényező a motor és tartozékainak, főként a forgattyús mechanizmus, a vezérmű és a dugattyúknak a hideg következtében megnövekedett súrlódása. Ennek következtében előfordulhat, hogy ha gyújt is egy henger, a robbanás ereje a megnövekedett súrlódás miatt a forgattyús tengelyt nem képes átforgatni a következő gyújtásig.
A szívató helyes használata télen
A vázolt elméleti okoknak megfelelően téli hidegindítás esetén, elsősorban ellenőrizni kell, hogy jól működik-e a szívató-, illetve az indítófúvóka. Ezek biztosítják az indításhoz szükséges, dús keveréket, olyan értékűt, hogy a lecsapódott benzin ellenére meglegyen a robbanóképes keverék. Előfordulhat az is, hogy a nyár folyamán elállítódott a szivatót működtető szerkezet. Nem zárja el a levegőt, illetve nem nyitja ki teljesen az indítórendszert. Az én motorom télen (reggel) csak úgy indul be, ha a kihúzott szívató gombját megfeszítve tartom, amíg „kereken”, kihagyásmentesen nem jár. A korszerű autók kihúzott szívatóval, általában gáz nélkül indulnak. Azonban az nem szentírás. Lehet, hogy egy kis gázadással jobban indul néhány darab. Ha pedig túlszívja magát a motor, akkor a teljes gázzal való szellőztetés az ellenszer.
Gyakorlati trükkök a téli hidegindításhoz
Nagy hidegben azzal dúsíthatjuk még jobban a keveréket, ha kétszer-háromszor lenyomjuk a gázpedált. Ezzel a gyorsítószivattyúval benzint fecskendezünk a légtorokba, illetve a szívócsövön át a hengerekbe. Persze, csak akkor, ha van a porlasztóban. Az én autómban — mióta az eszemet tudom — elektromos benzinszivattyú is van. Ez nemcsak azért jó, hogy ha elromlik a gyári benzinszivattyú, akkor tovább tudok menni, hanem hosszabb állás után, mialatt elpárolog a benzin az úszóházból, nem a motor indításával, nagy árammennyiséggel kell feltölteni, hanem az elhanyagolható mennyiségű áramot fogyasztó szivattyúval. A régebbi, főleg szovjet autókon könnyebb indítást és az akkumulátor kímélését szolgálta.
Segédeszközök és indítási technikák
A Start pilot, a szívótorokba befújható éteres spray-keverék, a vázolt feladatot látja el, s mivel kevésbé érzékeny a keverési arányra, jobb indítókészséget biztosít. Nem mindegy azonban, hogy miként indítunk. Első teendő a kuplungpedál lenyomása, hogy csökkentsük a súrlódást a sebességváltó kikapcsolásával. Az indítómotor használatán is sok múlik. Az első indítási kísérlet ne legyen hosszabb öt másodpercnél. Utána várjunk egy percig, amíg az akku regenerálódik. Ezt követően nagyobb reménnyel indíthatunk. Fagypont alatti hőmérsékleten nagyobb igénybevételnek van kitéve a gyújtóberendezés. Az a megszakító, és azok a gyertyák, amelyek melegben még jól működtek, télen már csak kihagyással adnak szikrát. Így pedig be sem indul a motor. Cseréljük ki tehát ezeket, különösen akkor, ha közel járnak a 15 000 kilométeres használathoz! A Magyar Autóklub munkatársai szívesen elvégzik a feladatot.
SURÁNYI ENDRE
