Budapest egyik legszebb ékességét, a Széchenyi-Lánchidat elképzelni sem lehetne az Alagút nélkül. Már gr. Széchenyi István felismerte, hogy a Budát és Pestet összekötő, állandó híd csak akkor jelenthet igazi közlekedési megoldást, ha a Várhegy alatt alagút létesül, amely biztosítja a forgalom szabad áramlását a Krisztinaváros felé. A vállalkozás anyagi alapját Ürményi József teremtette meg, aki 1850-ben társaságot hozott létre az Alagút megépítésének anyagi előmozdítására.
A tervezéssel azt a Clark Ádámot bízták meg, aki az immár elkészült Lánchíd építésvezetői munkáját végezte, nagy hozzáértéssel és szorgalommal. A fiatal skót mérnök, aki 1834-ben, Széchenyi hívására érkezett Magyarországra, száznyolcvan esztendővel ezelőtt, 1811-ben született Edinburgh-ben. Névrokona, Thierney Clark 1839-ben kérte fel az újonnan épülő Lánchíd kivitelezésének helyszíni irányítására. Az Alagút tervezéséhez 1852-ben látott hozzá Clark Ádám.
A kiviteli munkák 1853 februárjában indultak — természetesen szintén a skót mérnök irányítása mellett. A következő évben, 1854-ben már keresztül lehetett járni a Várhegy alatt. A létesítményt 1857. április 30-án adták át a forgalomnak, s használatáért 1918-ig — a híd-vámhoz hasonlóan — díjat kellett fizetni.
Építészeti viták és a homlokzat végső formája
Már a XIX. század közepén nyilvánvaló volt, hogy az Alagút nem egyszerű közlekedési létesítmény, hanem — e kétségelemű fontos funkciója mellett — egyszersmind olyan alkotás, amely a városkép egyik meghatározó eleme. Ennek megfelelően, nem kis vita bontakozott ki a homlokzat építészeti megjelenéséről. Clark eredetileg elképzelése szerint egyiptomi stílusú, többször tagolódó díszített, két-két vaskos oszlop határolta volna a Dunára néző, keleti bejáratot. Az ötletet azonban szinte mindenki idegenkedve fogadta, ezért Clark Ádám megváltoztatta a tervet. A tömzsi, nehézkes stílusú egyiptomi oszlopokat klasszicizáló hangulatot árasztó, kecses dór oszlopok váltották fel. A korábbi tervekben sima kapuzat is kapott díszeket: a félelliptikus alagútnyílást — a ma is látható — rusztikus kőfaragványok díszítik, felül oroszlánfejes zárókővel. (Utóbbi metonimikusan jól illik a Lánchidat őrző, Marschalkó János tervezte fekvő oroszlánszobrokhoz.)
A keleti kapuzat: a klasszicista építészet gyöngyszeme
Az oroszlánfej fölé Magyarország kőből faragott koronás címere került. Az Alagút keleti kapuzata, harmonikus megjelenésével a XIX. századi klasszicista magyar építészet egyik legszebb és jellegét tekintve páratlan alkotása.
Sajnos, a Krisztinaváros felőli nyugati kapuzat terveit már nem Clark készítette. A Dunára néző oldaltól teljesen különböző megjelenésű, romantikus stílusban épült homlokzat — Frey Lajos munkája — 1869-ben, tehát három évvel Clark Ádám halála után készült el. Budapest 1944/45. évi ostromakor a nyugati homlokzat szinte teljesen romba dőlt. Az újjáépítésre Benkhard Ágost tervei alapján, 1949-ben került sor; de nem az eredeti stílusban. A hajdani díszes kapuzat helyére, a ma látható egyszerű, modern, kváderes falazat épült.
Az Alagút újjáépítése és korszerűsítése
A Dunára tekintő keleti oldalt nagyobb sérülés nem érte, s így a helyreállítás után jelenleg is eredeti szépségében pompázik. Az 1973 és 1975 közötti átépítés csak a belső részeket érintette. A 350 méter hosszú útpálya szélesítése miatt megszüntették az északi gyalogjárdát, korszerűsítették a szellőztetőberendezést, és a belső fal mosható mozaikborítást kapott. Ekkor cserélték le az 1949 után felkerült Rákosi-féle címert az 1957. évi újabb változatra, amelyet 1991-ben az ország ősi, a homlokzatot eredetileg is díszítő koronás címere váltott fel.
Clark Ádám emlékezete Budapesten és Szegeden
Az Alagút előtti tér neve szerencsére átvészelte a politikai változásokat: a Fővárosi Közmunkatanács intézkedése révén 1912 óta, megszakítás nélkül Clark Ádám nevét viseli. Egy autóbusz-megállónyira a hídfőtől, az Ybl Miklós téren, a 6. számú házon márványtábla hirdeti:
E helyen állott az a ház amelyben Clark Ádám angol mérnök, a Lánchíd és a budai Alagút építője életének utolsó szakaszában élt és 1866. június 23-án meghalt. Budapest Főváros Tanácsa 1971
Az Ybl Miklós tervezte műemléképület falán lévő táblán kívül, a Városligetben szobor is őrzi a magyarrá lett skót mérnök emlékét. A Közlekedési Múzeum melletti szoborparkban, a Lánchíd eredeti darabjainak közelében, 1966-ban állították fel Borics Pál alkotását, Clark Ádám mészkőből faragott mellszobrát.
Ám nemcsak Budapest állított emléket Clarknak! Szegeden, a Dóm tér árkádjai alatt kialakított nemzeti emlékcsarnokban, a nyugati oldalon az 1930-as években helyezték el Ohmann Béla alkotását, Clark Ádám emlékművét.
PAPP LÁSZLÓ
Fotó: Barka Gábor reprodukciója
