Autó Teszt

Suzuki SX4 S-Cross 4WD teszt
Mindentudás egyeteme

Egykoron olcsó, megbízható autóiról volt ismert a Suzuki, a japán márka azonban igyekszik egyre magasabbra tornázni termékei presztízsértékét. Hogy sikerül-e? Nos, a Magyar Autóklub által készített teszt adhat választ a kérdésre, ami a Suzuki SX4 S-Cross 4WD modellről szól.

„Természetes környezetében”, azaz sárdagasztás közben kifejezetten ütősen fest az amúgy kissé visszafogott orr-résszel hadba küldött SX4 S-Cross (fényképek: Kovács Zsigmond)

Van egy olyan érzésünk, mintha ezt az autót már láttuk volna valahol. Persze nem kell sokat gondolkodni, hogy rájöjjünk, az első generációs Nissan Qashqai adhatta az ihletet az átlagos kompaktokhoz viszonyítva némileg magasabb (1580 mm), és elődjénél 15 cm-rel hosszabb (4300 mm) modell formájához. Nincs ebben semmi szégyellnivaló, hiszen ami egyszer már bejött a vásárlóknak, az jó eséllyel bejön majd még egyszer.

Sok műanyag elemmel próbálják meg feldobni a külsejét. Xenonfényszóró, LED-es nappali menetfény és első-hátsó parkolóradar csak a két legjobban felszerelt kivitelhez jár, külön megvenni egyiket sem lehet. Az Esztergomban készülő modell metálfényének felára baráti, mindössze 95 ezer forint

Érthető a méretnövelés is, az SX4 a kicsik és az alsó-középkategóriások határán egyensúlyozott, míg az S-Cross egyértelműen utóbbiak közé keveredett, ráadásul közelebb lépett a szabadidő-autókhoz is. Ezt bizonyítja a sötétszürke műanyagból öntött küszöbtoldat, miként a kerékjárati ívekre csúsztatott perem és a lökhárítók védőeleme is az aktív életmódhoz igazodik. Mindezt 17 colos alumíniumfelnikkel koronázza meg a gyártó, a tesztautóra szerelt 16 colos acélkerekek a téli abroncsok miatt jutottak szerephez.

Ahogy elölről, úgy hátulról sem tartogat meglepetéseket a forma. A hátsó tetőoszlop megnehezíti a kilátást hátra

Elég nagy a Suzuki SX4 S-Cross utastere?

Unalomig ismerjük az előző SX4-et, az egyik szemünk sír, a másik pedig nevet az újdonság belsejének láttán. Jó hír, hogy végre teljes értékű családi modell lett a legnagyobb hazai gyártású Suzuki. Tengelytávjának tíz centis megnövelése (2500-ról 2600 mm-re) teljes egészében a hátul ülők lábterét gyarapítja, ennek köszönhetően olyan utas is jól elhelyezkedhet itt, akit hosszú combokkal áldott meg a sors. Arra már nem vennénk mérget, hogy a fejtér miatt is áldja majd a tervezőket egy langaléta, tekintve, hogy a dupla üvegtető, pontosabban a mögötte kialakított „plafondudor” lehetetlenné teszi, hogy a 185 centinél magasabbak összegörnyedés nélkül utazhassanak. Átlagos a kabin szélessége is, ami annyit tesz, hogy hátul legfeljebb két felnőtt és egy gyerek vállalkozhat hosszabb utakra. Jó pont jár ellenben a több helyzetben rögzíthető, egyharmad-kétharmad arányban osztott hátsó támlákért, ezeket egy kar meghúzása után le is fektethetjük az ülőlapra.

Rendben van a lábhely, ám aki magasabb utasokat akar szállítani, ne ácsingózzon napfénytetőre. Az Elegance Plus felszereltségi szinthez már bőr-műbőr kárpitozású ülések járnak

Nem rossz érték az első ülésekig mért 1269 literes teljes raktérkapacitás, és kifejezetten tágasnak számít kategóriájában a 430 literes befogadóképességű csomagtér is. Az utastérben szép számmal találunk rekeszeket, igaz, boldogabbak lennénk, ha az ajtók műanyagpaneljére nagyobb zsebeket formáztak volna. Az S-Cross összeszerelési minősége alapvetően jó, rossz útra hajtva egyedül a kalaptartó irányából hallható némi cincogás. Nincs gond az első sorral sem, az átlagos oldaltartású ülésekben hosszabb távon sem fárad el az ember, és a vezetési helyzet beállítása sem okoz problémát, akár Danny DeVitóként, akár Michael Jordanként éljük életünket. Meglepő viszont, hogy egy ilyen méretű és árú autónál mindössze egy utasok felé néző panel készül puha műanyagból, a többi – beleértve az ajtót és a középkonzolt – kopog, mint egy bádoglemez.

Jókorát nőtt, 270-ről 430 literesre gyarapodott a raktér alaphelyzetben mért befogadóképessége. Praktikusak az oldalsó rekeszek, de nem vitték túlzásba a kárpitozást és a kalaptartó is meg-megszólal rossz úton. A padló alá szükségpótkereket bújtattak

Szegényes motorválaszték jellemzi a Suzuki SX4 S-Cross-t

Furcsa, hogy megelégszik egy benzines és egy dízel hajtóművel a Suzuki, egyes gyártók olykor nyolc-tízféle erőforrással próbálják meg zavarba ejteni a vevőt ebben a szegmensben. Még csak az sincs, hogy két vadonatúj motort toltak volna a géptérbe, hanem a jól bevált négyhengereseket finomították tovább. A 16 szelepes Otto-motor elődjéhez hasonlóan 120 lóerővel és 156 Nm-es forgatónyomatékkal lép ringbe, előbbi hat-, utóbbi 4400-as percenkénti főtengelyfordulatnál jelentkezik.

Sajnos még a 4×4-esből is hiányzik az alsó motorburkolat, terepezés után nem győztük takarítani a gépteret. Start&stop rendszere kifinomult, de nem értettük, hogy hideg motornál miért működik…

Hála a módosításoknak, frissebben, élénkebben reagál az S-Cross, sík úton, enyhébb súlyterhelésnél azt sem bánja, ha 1300-as fordulatnál lépünk rá a gázra. Persze ilyenkor lagymatag kissé, ha akarunk tőle valamit, nyúljunk a váltó után, és emeljük a fordulatot 2500-ig! Onnan már jön az erő, nyomhatjuk nyugodtan a piros zónáig (6000 f./perc), nem lesz ellenvetése. Bár a motor átlagos használatban jó társnak tűnik, terepre érve kiderül, hogy nem elég nyomatékos. Főleg elinduláskor lehet bajban a sofőr, ha egy meredekebb emelkedővel hozza össze a sors, a benzines szenved, le is fullad, ha nem vagyunk elég ügyesek. De legalább halkan dolgozik, alapjáraton szinte teljesen néma, és autópálya-tempónál sem kell felemelniük hangjukat a diskuráló utasoknak. Ötfokozatú kéziváltójának kapcsolhatósága, precízsége és áttételezése is meggyőző, de rossz, hogy a hátramenet kapcsolása sokszor csak több kísérlet után jön össze. A motor étvágya nagyon függ az autó használatától: aszfalton, vegyes üzemben, erős terhelésnél 7-7,5 l/100 km közötti fogyasztást mértünk, míg a terepes etapokon átlagban 8-9 litert gurított le a torkán.

Motorja alig kelt zajt menet közben, gumijai és futóműve viszont annál inkább. Első tetőoszlopa sokkal kevésbé zavaró, mint az előző SX4 osztott, nagy holtteret adó pillére

Milyen az összkerekes Suzuki SX4 S-Cross terepen?

A szabad hasmagasság, a viszonylag alacsonyra eresztett első lökhárító, a védtelen differenciálmű-ház és a kipufogórendszer nem igazán támogatja a komolyabb akciókat, persze nem is várhatjuk, hogy a Jimny vagy a Grand Vitara nyomába ér az S-Cross. Összkerékhajtása most AllGrip névre hallgat, ugyanolyan elektronikusan vezérelt, mint elődjében, de itt kiiktatták azt a lehetőséget, hogy önállóan, csak az első kerekek hajtsanak. A kardánalagútra helyezett forgókapcsolóval választhatunk Auto (általános, aszfaltra), Snow (saras, havas útra), Sport (forszírozott tempóhoz) és Lock (komolyabb terepre) módokból. Egy átlagos sofőr tökéletesen elvan az Auto beállítással, még ha a budai hegyek havas szakaszain vagy a Bakony dűlőútjain terelgeti is az S-Crosst.

A váltókar mögött találjuk a hajtáslánc forgókapcsolóját. Pofonegyszerű kezelni, a beállított üzemmód a központi kijelzőn is megjelenik

Az autózást remek úttartás és hatékony négytárcsás fékrendszer teszi könnyebbé, mégsem lehetünk maradéktalanul elégedettek. Sajnos a rugózás igen csak sprőd, magyarul kemény, érzéketlen és az úthibák zömével nem tud mit kezdeni. Hogy még sötétebb legyen kép, a felfüggesztések kifejezetten zajosan teszik a dolgukat, az elöl MacPherson, hátul csatolt lengőkaros futómű hangos puffanásokkal tudatja, hogy göröngyös a talaj. Zavaró volt továbbá, hogy az elektromos szervokormány középállás környékén hajlamos megragadni, azaz kis ívű forduló után a kerekek nem akaródznak visszatérni egyenesbe. Ennek hatása autópályán is érzékelhető, ugyanis folyton-folyvást kormánykorrekcióra kényszerül a sofőr, ami hosszú távon nem csak bosszantó, hanem fárasztó is. A végállástól végállásig 3,1 fordulattal tekerhető kormánymű közvetlensége egyébként rendben van, és szerintem a rásegítés mértéke is optimális, női kacsókkal is könnyedén elvezethető az S-Cross.

Műszerfali rakodóhelyből kívánnánk többet, a kesztyűtartó viszont sok mindent elnyel. A kormányról vezérelhető sebességrögzítő a belépőmodellnél is az alapfelszereltség része

Suzuki SX4 S-Cross ilyen áron?

Drukkolunk a Suzukinak, ahogy valószínűleg a magyarok zöme is örülne a hazai gyártású S-Cross sikerének. Nos, bitang kemény menet lesz, ha az előző, korlátozott kínálattal még mindig kapható SX4 eladásait szeretné megközelíteni. Hiába az ügyes hajtáslánc, a viszonylag tágas utas- és raktér, a gazdag alapfelszereltség (pl. ESP, hét légzsák, négy elektromos ablak, elektromos külső tükör, tempomat, fedélzeti számítógép, négy irányban állítható kormány, távirányítós központi zár, klímaberendezés), az áron minden elúszhat.

Faék egyszerűségű a kék-fehér háttérvilágítású műszerfal, a fedélzeti számítógépéből idejétmúlt módon, kis pöcök nyomogatásával lehet kinyerni az adatokat. Van váltásesedékesség jelző, de nem veszi figyelembe, hogy sík úton vagy emelkedőn halad-e a jármű

Kimondani is fáj, de az Elegance Plus kivitelű SX4 S-Cross tesztautóért 7,7 milliót kell fizetnünk, pont annyit, amennyit egy ötletekkel teli, finom anyagokból összerakott, agilis, innovatív vezetéstámogató biztonsági rendszerekkel (sávtartó, holttérfigyelő, radaros tempomat stb.) felvértezett autóért elkérhető. A baj csupán annyi, hogy a Suzuki újdonsága nem ilyen, ráadásul a márka presztízse sem elég érett ehhez az árszinthez, ahogy a belépő változat 4,98 és a legolcsóbb 4×4-es 5,9 milliójához sem. Ezért aztán érdemes lenne a kétkerékhajtású alapmodell (1.6 Comfort) árát négymillió forintra mérsékelni, ezzel becsalogathatók a magánvásárlók, becserkészhetők a cégek és – nem mellesleg – eladhatnak néhányat a sokat tudó összkerekesből is.

Tetszett:

Tágas belterű, takarékos, csendes motorral és precíz váltóval felszerelt, az átlagosnál jobb terepjáró képességű autó, amit könnyű kezelni.

Nem tetszett:

Túlárazott, és jobb lenne, ha lágyabban rugózna. Kormánya középállásban bosszantóan „ragadós”, az utastér anyagai nem túl igényesek, futóműve hangos, nincsenek intelligens biztonsági extrái. Terepezéskor semmi sem védi az autó alját.

Műszaki adatok – Suzuki SX4 S-Cross 1.6 4WD Elegance Plus

Összlökettérfogat: 1586 cm3

Hengerek/szelepek száma: 4/16

Maximális teljesítmény: 88 kW (120 LE)/6000 f./perc

Maximális forgatónyomaték: 156 Nm/4400 f./perc

Hosszúság/szélesség/magasság: 4300/1765/1580 mm

Csomagtartó térfogata: 430-1269 liter

Tengelytáv: 2600 mm

Saját tömeg: 1170 kg

Üzemanyagtartály térfogata: 47 liter

Gyorsulás 0-100 km/h: 12 mp

Végsebesség: 175 km/h

Fogyasztás város/országút/vegyes: 6,8/5/5,7 l/100 km

Tesztfogyasztás: 8,7 l/100 km

Szén-dioxid-kibocsátás vegyes üzemben: 135 g/km

A modell alapára: 4 980 000 Ft (1.6 Comfort 2WD)

A tesztelt modell alapára: 7 700 000 Ft

Tetszett a cikkünk? Lépjen be Ön is a Magyar Autóklubba! Standard, Komfort és Oldtimer Prémium tagoknak ingyenesen postázzuk az évente négy alkalommal megjelenő, nyomtatott Autósélet magazint, ami az autós világ minden fontos történéséről tájékoztatja a járműtulajdonosokat, egyszersmind a biztonságos, gazdaságos közlekedésben és az autóválasztásban, illetve -üzemeltetésben is segítséget nyújt.

Olvassa el további cikkeinket!