A budapesti parkolás már 1975-ben is megannyi nehézséget tartogatott az itt élő és ide érkező autósoknak. Gelléri Miklós egykori cikke a problémákat és a szakemberek javaslatait tárja elénk. Kérjük, szánjanak rá néhány percet, megéri!
Belváros, hétköznap délelőtt. Mindössze két négyzetkilométernyi terület – fővárosunk összterületének nem egészen fél százaléka. Ezen a kis részen bonyolódik le a forgalom egyharmada. A járda mellett, sőt sok helyen már a járdán is parkoló autók sokasága. Az üzleteknél árurakodás. A sarkon a FÖSPED speciális járműve emel ki a sorból egy szabálytalanul parkoló Zsigulit. Mellette intézkedő rendőr áll. Az elszállított autó még alig ér a sarokig, amikor máris újabb szabálytalankodó áll a helyére.
Ugye ismerős a kép? Valamennyien arra járunk, vásárolunk, közlekedünk, és közben bosszankodunk a zsúfoltságon, a közlekedési tilalmakon és a parkolóhelyek hiányán. Hiába, a múlt században kialakított keskeny kis utcák nem a mai igényekhez igazodnak. Pedig a motorizáció betört a belvárosba is – és helyet követel magának. De ki tud itt helyet biztosítani? És milyen áron? Erről beszélgettünk dr. Nagy Ervinnel, a Fővárosi Tanács Közlekedési Főigazgatóságának helyettes vezetőjével.
– A belvárosban jelenleg hatezer parkolóhely található – mondotta –, de a tapasztalatok szerint ezek közül mintegy 4800-at az itt dolgozók foglalnak el, méghozzá egész napra. Csak azért, hogy az autó a hivatal előtt álljon, és ne kelljen esetleg néhány száz métert gyalog megtenni. Azt hiszem, ezt ma már mindenkinek magának kell mérlegelnie: valóban olyan fontos-e, hogy gépkocsival közelítse meg ezt a területet? Megéri-e az ezzel járó költség, vagy inkább sétál egy keveset? Az új metróvonal bekapcsolásával amúgy is 300 méteren belül elérhető lesz a belváros minden pontja.
– Milyen megoldások képzelhetők el a belvárosi parkolás problémájára?
– A feladat értelemszerűen adódik a kialakult helyzetből. Hiába térképeztük fel a belvárosi terület minden négyzetméterét, és jelöltük ki új parkolóházak távlati helyeit, valamint az udvarokba való beállás lehetőségeit – mindössze négyezer újabb parkolóhely létesítéséről beszélhetünk. Ez pedig már a teljes telítettséget jelenti. A gépkocsik száma gyorsuló ütemben nő. A megoldást csak a parkolóhelyek forgási sebességének növelése és ezzel együtt a differenciált tarifa bevezetése jelentheti.
Belvárosi parkolás: többféle tarifa és időkorlát bevezetése
– Mit jelent ez közelebbről?
– Azt, hogy a jelenlegi, komoly helyhiány miatt nem engedhetjük meg, hogy egy-egy parkolóhelyet egész nap lefoglaljanak. Maximálni kell a parkolási időt, vagyis mindenki csak annyi ideig tartózkodhat a belvárosban, amennyi a legsürgősebb ügyeinek intézéséhez vagy a bevásárláshoz feltétlenül szükséges. Természetesen a parkolás fizetős lesz – sőt, minél forgalmasabb helyen kíván megállni a gépkocsi vezetője, annál többet kell majd fizetnie. Terveink között szerepel újabb sétálóutcák kijelölése is, ahonnan a gépkocsikat teljesen ki fogjuk tiltani. Szabályoznunk kell továbbá a szállítást és a rakodást is. Nem csupán az itt található ezer kereskedelmi egység okoz problémát, hanem a belváros, mint örökség, magában hordozza az ország jelentős árukészletének mozgatását is.
– Másként fogalmazva, kiszorítják innen a gépkocsiforgalmat?
– Úgy fogalmaznék, hogy nem lesz tilos autózni és várakozni a belvárosban – de olcsó sem. Ez mindenkit döntés elé állít: valóban szükséges-e, hogy gépkocsival közelítse meg ezt a területet, vagy inkább vállalja a rövid gyaloglást? Az új metróvonal bekapcsolásával a belváros bármely pontja 300 méteren belül elérhető lesz.
Autók a tilosban – interjú a tilosban parkolás következményeiről
Gyakori látvány a tilosban parkoló autók elszállítása. Erről dr. Makovecz István rendőr ezredessel, a BRFK közlekedésrendészetének vezetőjével beszélgettünk.
– A tilosban parkolás – sajnos – tömegesen előforduló szabálysértés, különösen a belvárosban. A tilos helyen vagy szabálytalan módon történő várakozás önmagában általában nem tartozik a veszélyes közlekedési szabálysértések közé, azonban zavaró hatása miatt jelentős feszültséget és idegességet okoz. Ez a közlekedés ritmusát is megzavarja, csökkenti az utak átbocsátóképességét, és növeli a balesetveszélyt.
– Melyek a leggyakoribb szabályszegések?
– Gyakran tapasztaljuk az úgynevezett „sarokra állás” jelenségét, amikor a jármű teljesen elzárja az utat a gyalogosok elől, és akadályozza a beforduló autósok kilátását is. Szintén gyakori, hogy a szabálytalanul parkoló járművek miatt a többi gépkocsivezető kénytelen „szlalomozni”, ami minden esetben baleseti kockázatot rejt magában.
– Milyen egyéb problémák adódnak a szabálytalan parkolásból?
– Egyre többször fordul elő, hogy a várakozó járművek lehetetlenné teszik az áruszállítást, különösen az élelmiszerüzletek ellátását. Ilyen esetekben a közlekedés folyamatossága, a közbiztonság, valamint a lakosság érdekében kénytelenek vagyunk elszállíttatni a szabálytalanul parkoló gépkocsikat.
– Mekkora mértékű az elszállítás a fővárosban?
– Az elszállított járművek száma – a szabálysértések gyakoriságához képest – viszonylag alacsony. Évente körülbelül 2500 autót szállítunk el Budapest területéről, ennek jelentős része a belvárosban történik.
Budapesti parkolás és a közlekedési normák fontossága
– Mit tanácsolnak a gépkocsivezetőknek?
– Minden közlekedőnek kötelessége úgy közlekedni, hogy másokat ne akadályozzon, és ne veszélyeztessen. Ezt pedig nagyon egyszerűen meg lehet tenni: be kell tartani a közlekedési szabályokat. A közlekedés nem tűri el az egyéni érdek önző kierőszakolását. Szerencsére a gépjárművezetők többsége betartja az írott és íratlan szabályokat, de akik szándékosan szembemennek ezekkel, azokkal szemben – a közösség érdekében – szigorúbb intézkedéseket kell alkalmaznunk. A világ számos nagyvárosában már kitiltották a gépkocsikat a régi belvárosi területekről. Jó lesz, ha mi is hozzászokunk a gondolathoz: csak akkor hajtsunk be ebbe a területbe, ha valóban szükséges. Egyébként pedig inkább gyalog induljunk útnak Budapesten!
