Egyre népszerűbb az autósok és motorosok körében a menet közben zajló eseményeket felvevő fedélzeti kamera. Ennek használati szabályait mutatjuk be cikkünkben, melynek összeállításában Gyulainé Dr. Tóth Zsuzsa, az Autósélet jogi szakértője nyújtott segítséget.
Az utólagosan felszerelhető fedélzeti kamera kapcsán az első tisztázandó kérdés, hogy működtetése ütközik-e bármilyen jogszabályba? Nos, mivel Magyarországon nincs érvényben tiltó rendelkezés, magáncélra alkalmazható az ilyen berendezés hazánk útjain. Fontos hozzátenni ugyanakkor, hogy mozgókép készítésekor és közreadásakor mindig be kell tartani az egyre szigorodó adatvédelmi szabályokat, azaz a GDPR-t! Ennek értelmében a felvételeket és az azokon megjelenő személyes adatokat tilos közzétenni a titokgazda, tehát a képen szereplő gépkocsi utasainak hozzájárulása nélkül. Személyes adatnak minősül az utasok képmása és maga a rendszám is.
A területet érintő szabályok elég bonyolultak, a paragrafusok közötti eligazodásban kapaszkodót adhat a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) tájékoztatója és számos eseti döntése.
Az előírások értelmében az autóban elhelyezett felvevők kültéri kamerának minősülnek, s így az ilyen eszközökre vonatkozó részletszabályok irányadóak rájuk nézve.
Ennek alapján nem készülhet felvétel magánterületről és nem működhet folyamatosan a kamera, mert nem érvényesül az ún. célhoz kötöttség, valamint a létfontosságú személyes vagy vagyoni érdek védelme. Biztosítani kell azt is, hogy illetéktelen személy ne férhessen hozzá az adatokhoz. Mindemellett szükséges korlátozni a tárolás idejét, sőt az adatok megfelelő törlése sem maradhat el. Előírás továbbá, hogy rögzítsék és dokumentálják a felvételek helyszínét és időpontját, illetve vissza lehessen keresni az egyes felvételeket.
Elfogadják bizonyítékként a fedélzeti kamera felvételét?
Ahhoz, hogy nyilvánosságra hozzák a rögzített fájlokat, elengedhetetlen az érintettek hozzájárulása. Lássuk be, ennek beszerzése közúti balesetnél vagy szabályszegéskor nem sok eséllyel kecsegtet. Van azonban kivétel, miként azt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rögzíti.
Eszerint „személyes adat kezelhető akkor is, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll.”
Elsődlegesen e rendelkezés alapján nyílik lehetőség a jogszerűen készült kamerafelvétel használatára szabálysértési és közlekedési büntetőügyben, vagy akár kártérítési eljárás során. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a hatóság és a bíróság mindig vizsgálja az arányosságot, illetve a közérdek érvényesülését, majd ennek alapján dönt a film figyelembevételéről.
Arra is érdemes kitérni, hogy ez az eljárás hordoz némi kockázatot, ugyanis a személyes adat hozzájárulás nélküli használatát megkérdőjelezheti az érintett fél. Általános szabály, hogy a jogszerűtlenül beszerzett bizonyítékokat nem veszik figyelembe az eljárásokban. Éppen ezért javasolt egyéb dokumentumot is a rendőrség vagy a törvényszék elé tárni. Az elmúlt időszak tapasztalatai egyébként azt mutatják, hogy a hatóságok egyre inkább elfogadják az ilyen jellegű bizonyítási eszközöket, sőt maga a rendőrség is számos kamerás esetet tett már közzé hivatalos honlapján.
