A telet követően nem csak a természet újul meg, a közlekedés körülményei is megváltoznak. Sokan azonban nem veszik tudomásul ezt, és – a jó idő, illetve a javuló útviszonyok hatására – túlzottan magabiztossá válnak. Pedig bőven akadnak olyan, kockázatot rejtő helyzetek, amikor szükségszerű az óvatosság és a megfontoltság. Írásunk középpontjában a tavaszi vezetéstechnikai tanácsok állnak.
Elsőként a kátyúkra hívnánk fel olvasóink figyelmét, mert tavasszal gyakrabban találkozhatunk balesetveszélyes és sokszor alattomos úthibákkal. Egy-egy mélyebb gödör jelentősen károsíthatja a gumiabroncsot, a keréktárcsát és a futóművet, különösképpen, ha nagyobb sebességgel hajtunk bele. Fokozottan fenyegeti a sérülésveszély az úgynevezett „peres”, azaz alacsony oldalfalú gumiabroncsokat. Ezért a sportos autók tulajdonosainak feltétlenül érdemes óvatosan vezetnie a rossz burkolatú szakaszokon.
Ha tudatosul bennünk, hogy áthajtottunk egy kátyún, mindenképpen figyeljük meg, hogy nem kaptunk-e defektet, nem húz-e félre a kormány vagy nem érzékelünk-e rázkódást, remegést valamelyik kerék irányából. Utóbbi jelenség a kerék vagy a felfüggesztés sérülésére utalhat, ne vegyék hát félvállról! Azt javasoljuk, hogy ha bármilyen műszaki hibára gyanakodnak, okvetlenül keressék fel a Magyar Autóklub valamelyik szervizpontját, ahol munkatársaink átvizsgálják és megjavítják járművét.
Mitől válhatnak csúszóssá az utak?
A tavaszi vezetéstechnikai tanácsok kapcsán meg kell említenünk, hogy ez az időszak a mezőgazdasági munkákról is szól. Ebből kifolyólag gyakran tapasztalhatjuk, hogy föld vagy agyag szennyezi az útfelületet. Készüljünk fel rá, hogy ezek még szárazon is csúszóssá tehetik az aszfaltot, ha pedig elered az eső, olyanná válhat a burkolat, mintha jég borítaná. A szennyeződés szerencsés esetben már messziről feltűnik, de elfordulhat kanyarban, beláthatatlan helyen is, ezért a szántóföldek, erdők mentén mérsékeljük a tempót!
Vegyük figyelembe, hogy az özönvízszerű égi áldás okán könnyen kialakulhat az úgynevezett aquaplaning jelenség, amikor a gumiabroncs hirtelen elveszíti a tapadását és „felúszik” az aszfalton elterülő vízfelületre.
Esőben mindig számítsunk erre, és fogjuk vissza a sebességet! A komolyabb széllökéseket a kormánykeréken is érezzük, mivel a légmozgás igyekszik eltéríteni a gépkocsit haladás irányától.
Utóbbi kivédésére ugyancsak lassítsunk, és szükséges esetén finom ellenkormányzással avatkozzunk be! Jó, ha tudjuk, hogy gyakrabban fordulnak elő széllökések erdőátvágásoknál, épületcsoportok mellett, hidakon, felüljárókon, autóúton és autópályán. Fokozott figyelemmel haladjunk el nagytömegű járműszerelvények mellett is! Mikor melléjük érünk, megszűnhet az oldalnyomás, ami aztán az előzést követően hirtelen széllökés formájában visszatérhet, enyhe ellenkormányzásra késztetve a vezetőt.
Elvakíthat a nap, csilloghat az aszfalt
Ebben az évszakban a nap sugarai sokszor érik olyan kis szögben a járművet, hogy a lehajtott napellenző ellenére is elvakítják a sofőrt. A bukkanókat követően ugyanilyen jelenséggel találkozhat a járművezető, akinek a szemét zavarhatja a más tárgyakról visszatükröződő, erős fény is.
Megszokást igényel, hogy meleg időben az útfelület fényesen csilloghat a napsugaraktól, olyan érzésünk támad ilyenkor, mintha vizes lenne az aszfalt. Ez a különleges délibábjelenség a felhők visszatükröződése miatt alakul ki. A fentiekre tekintettel vezetés közben viseljünk megfelelő UV-védelemmel ellátott napszemüveget! S még egy jó tanács: ha éjszakai vezetésnél a szembejövő járművek lámpáinak erős fénye oly mértékben zavar bennünket, hogy elbizonytalanítja az érzékelésünket, akkor keressünk fel egy szakorvost, mert valószínűleg valamilyen látásjavító beavatkozásra van szükségünk!
Mekkora követési távolságot tartsunk?
Az ideális követési távolság megválasztásához találták ki az úgynevezett 2 másodperces, pofonegyszerű módszert. Figyeljük az előttünk haladó jármű hátsó részét, s nézzük, hogy mennyi idő múlik el azt követően, hogy elhagy egy általunk kijelölt, út melletti pontot, például villanyoszlopot, útjelző bóját, kilométerkövet stb. A lényeg, hogy legalább 2 másodperc teljen el, amíg mi is elérjük a kinézett tárgyat, így lesz optimális a követési távolság. Városban vagy erős forgalomban nem működik ez a módszer, ilyenkor az a célravezető, ha figyeljük az előttünk haladó féklámpáját, és annak felvillanásakor mi is azonnal rálépünk a középső pedálra. Amennyiben a helyzet megkívánja, a vészvillogó felvillantásával jelezzük a mögöttünk haladóknak a forgalmi változást, hogy időben értesítsük őket a kialakult veszélyhelyzetről!
