Manapság alig akad olyan szeglete az országnak, ahol ne lennének a közutakon forgalmat pásztázó vagy sebességget mérő kamerák. Negyven évvel ezelőtt még ritkaságszámba mentek ezek a berendezések, nem véletlen, hogy az Autósélet is bemutatta egy riportban, miként működnek a térfigyelők Budapest forgalmas csomópontjaiban.
„A forgalomirányító központban Mayer Józseftól kaptunk tájékoztatást a kamerák működéséről, feladatairól. A központi irányítóterembe három úgynevezett törzsvonal fut be. Egyikük négy kamerával figyeli a Dimitrov teret és a Kálvin teret. Rövid idő alatt életre kel a Tanács körúti kamerarendszer, majd követi a Kossuth Lajos utca forgalmát vigyázó tv-hálózat. A mágneskazettán tárolt programok automatikusan hozzák a képet, meghatározott rendszer szerint váltják a látnivalót. Lehetőség van azonban megállítani a programot és kézi vezérlésre átállni. Ha például valahol baleset történne, lehetőség van a kamerát a helyszínen tartani, hogy minél gyorsabban és minél részletesebben lehessen tájékoztatni a mentőket és a rendőrséget. Ha nincs erre szükség, a meghatározott rendszer szerint ,,beugró” képek folyamatosan tájékoztatnak a tömegközlekedési járművek forgalmáról, az úttesten haladó személygépkocsik számáról, a forgalomirányító lámpák működéséről, no meg a tilosban áthaladó gyalogosokról.

Az egyik BKV-s forgalomirányító diszpécser megjegyzi: ha a gyalogosoknak is rendszámuk lenne, pillanatonként küldhetnénk büntetést. A Szabadság-hídnál feltűnik a zsúfolt 9-es autóbusz. Néhány gombnyomás, és a kamerák máris követik útját. Megfigyelhető még az is, hogy a gépkocsivezető hogyan sorol vissza a forgalomba, miután elindult a megállóhelyről. Közben a Váci utcai torkolatnál villogó sárgára vált a lámpa, néhány perc alatt hosszú kocsisor gyűlik össze. Gyors telefon az illetékeseknek, máris indulhat ki a javító brigád. Az alközpontból telefonáló diszpécsernek már választ is tudnak adni, miért torlódnak a buszok.
Esteledik. A fényre érzékeny kamerák követik a sötétedést, a monitorokon hosszú fénycsíkot húzva követik egymást a kocsik. Véget ért a csúcsforgalom. A központi irányító teremben egymás után hunynak ki a képernyők.”